Az emésztőrendszer mindaddig, amíg megfelelően működik, kulcsfontosságú szerepet játszik az egészségünk megőrzésében.
Az ételek elfogyasztásától kedve a felesleges salakanyagok kiürítéséig „közreműködő” emésztőrendszer számos lenyűgöző tény forrása. Íme, 9 érdekes és meglepő tény a beleinkről:
1. A gyomorban lévő sav elég erős ahhoz, hogy megégesse a bőrt
Felmerül a kérdés, hogy akkor miért nem égeti meg a gyomrot? Azért, mert egy vastag nyákréteg megvédi a gyomor nyálkahártyáját, és a savat belül tartja, ahol az elfogyasztott étel lebontásában segít. Amikor a gyomorsav néha a nyelőcsőbe szivárog, ahonnan hiányzik ez a „saválló” nyákréteg, égető érzést tapasztalunk. Ilyen esetben úgynevezett protonpumpa-gátló gyógyszereket kell szedni, amelyekkel átmenetileg csökkenthető a savtermelést és lehetővé teszi a nyelőcső gyógyulását.
2. Bizonyos baktériumok és gyógyszerek fekélyeket okozhatnak
Régebben azt hittük, hogy a stressz olyan „sebeket” okoz a gyomorban, amelyek nem gyógyulnak meg. Ma már ismert, hogy a nem szteroid gyulladáscsökkentők (például aszpirin) rendszeres szedése is károsíthatja a gyomor nyálkáját. A Helicobacter pylori nevű baktérium szintén fekélyeket okozhat. A fekélyek akkor jönnek létre, amikor a gyomor sérült nyákrétegébe bejut a gyomorsav, ami ha vérzik, fájdalmat okozhat, sőt életveszélyes is lehet.
3. A gyomorrák napjainkban már ritkábban alakul ki
Manapság alacsonyabb a gyomorrák gyakorisága, részben azért, mert az étrendünk kevesebb daganatos megbetegedést okozó ételt tartalmaz - mivel a hűtés elterjedt, kevesebb füstölt és pácolt húst eszünk. Már az is ismert, hogy a Helicobacter pylori nemcsak gyomorfekélyt, de gyomorrákot is okozhat. Szerencsére viszonylag könnyen diagnosztizálható és kezelhető.
4. Mosószerek is vannak az emésztőrendszerünkben
Az epesavak az epe „mosószerei”. Ezek nélkül nem tudnánk megemészteni vagy felszívni a zsírokat. És akárcsak az mosószerek, jól „oldják” a zsírt. Az emésztőenzimek csak ezután tudják lebontani azt a vérbe történő felszívódás érdekében.
5. A koleszterin és a zsír teljesen különbözik egymástól
Májunk koleszterint használ az epesavak előállításához, az epe feladata pedig az, hogy a testet megszabadítsa a felesleges koleszterintől. A szervezetünkben a nemi hormonok (például ösztrogén, tesztoszteron) előállításához is koleszterinre van szükség. Ha májbetegségünk van, akkor gondjaink lesznek a zsírok felszívódásával, valamint hormonális problémák alakulhatnak ki. De a zsírok kémiailag különböznek a koleszterintől; a test zsírokat éget az „energianyerés” érdekében. Emiatt az élelmiszercímkéken külön szerepel a zsír és a koleszterin.
6. A glutén intoleranciában szenvedő emberek többségének nincs is lisztérzékenysége
A lisztérzékenység akkor fordul elő, amikor a glutén (a búza, az árpa és a rozs fehérjéje) az immunreakció eredményeképpen károsítja a vékonybelet. A tünetek közé tartozik a hasi fájdalom, a puffadás, a krónikus hasmenés és a fáradékonyság. Kétfajta genetikai változás, amely a lakosság körülbelül 2%-át érinti, igazi cöliákiát okoz. Sok olyan embernek, aki állítólag glutén-intoleráns, nincs ilyen diagnózisa, de mégis jobban érezheti magát a gluténmentes étrend mellett. Ennek oka az, hogy jobban érezheti magát vagy fogyhat a kevés szénhidrát fogyasztása miatt.
7. Nem valószínű, hogy a probiotikus étrend-kiegészítők segítik a bélműködést
Az emésztőrendszerben számos hasznos baktérium található, így a probiotikus étrend-kiegészítők (élő vagy szárított baktériumok) szedése valószínűleg nem ad fokozottabb lendületet a „munkájuknak”. Ennek oka az, hogy ezek a hasznos baktériumok többnyire a vastagbélben találhatók, a probiotikus étrend-kiegészítők azonban ritkán élik túl a gyomorsavval vagy a vékonybél emésztőenzimjeivel való találkozást.
8. A prebiotikumok hatásosabbak
Ha fokozni szeretnénk a bélben lévő hasznos baktériumok mennyiségét, fogyasszunk magas rosttartalmú élelmiszereket vagy rostot tartalmazó étrend-kiegészítőket. A rost egy prebiotikum, amelyet a baktériumok egészséges vegyi anyagokká alakíthatnak át, ami táplálékként szolgál a számukra. A sok rost fogyasztása segíthet a vastagbélrák megelőzésében is.
9. A székletátültetést már évszázadok óta alkalmazzák
A széklet mikrobiota transzplantációja nem új módszer a vastagbélben található hasznos baktériumok helyreállítására. A székletátültetés egyetlen engedélyezett felhasználása a Clostridiodes difficile (vagy régebbi nevén Clostridium difficile) nevű baktérium okozta bélfertőzésben szenvedő betegek esetében lehetséges, ha szervezetük nem reagál az antibiotikumokra. Az eljárás során az egészséges emberből „származó” székletet juttatnak a beteg vastagbelébe. Az USA-ban az orvosok 1958-ban végezték az első székletátültetést, de ez kezelési mód a 4. századi Kínába nyúlik vissza, ahol az emésztési problémák kezelésére már alkalmazták.
