Mindannyian tudjuk, hogy a dohányzás ártalmas az egészségre. De úgy tűnik, a dohányzás a személyiségre is káros hatással van.
Egy közelmúltban megjelent tanulmány arról számolt be, hogy azokhoz az emberekhez képest, akik nem dohányoztak, a dohányzók nagyobb valószínűséggel számoltak be változásokról személyiségük bizonyos aspektusaiban. Sőt, a dohányzásról való leszokás nem segített visszafordítani ezeket a változásokat.
A vizsgálatok mindegyikében a résztvevők, akik 20 és 92 év közöttiek voltak, kitöltöttek egy kérdőívet, amelyben megkérdezték őket a dohányzási szokásaikról. A felmérések olyan kérdéseket tartalmaztak, amelyek célja annak értékelése volt, hogy a résztvevők hova esnek az öt személyiségjegy (nyitottság, extroverzió, egyetértés, lelkiismeretesség és neurotizmus) spektrumán. Ezután 4-18 évvel később ugyanazok a résztvevők ismét kitöltötték ugyanazt a felmérést.
Az eredmények szerint összességében a dohányzó emberek nagyobb valószínűséggel számoltak be arról, hogy az évek során kevésbé extrovertáltak, nyitottak, kedvesek és lelkiismeretesek, ugyanakkor idegesebbé váltak. Úgy tűnt, hogy a dohányzásról leszokottak esetében ez a tény már nem segítette a személyiségváltozásuk visszafordulását.
Ennek hátterében - legalább részben - az egészségi problémák is szerepet játszhatnak. Például a dohányzásról leszokók gyakran híznak, ami nagyobb kockázatot jelenthet számukra a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásában. Az ilyen betegségek megterhelhetik és fokozatosan megváltoztathatják a személyiséget.
A dohányzás és a személyiség változásai között fennálló összefüggés magyarázatára a kutatóknak számos lehetséges magyarázatuk van. Előfordulhat, hogy a dohányzó emberek nagyobb valószínűséggel tapasztalnak depressziót és szervi betegségeket az idő múlásával, ami viszont hasonló tulajdonságokhoz vezethet, mint amiket ebben a tanulmányban kiemeltek. Magyarázat lehet az is, hogy a dohányosok nem alszanak olyan jól, az alvásproblémák pedig ugyanezen személyiségváltozásokhoz kapcsolódnak.
