A diszfunkcionális családokban az egység helyét a rossz érzések, szerepek és játszmák veszik át.
Minden család rendszerként fogható fel, melynek megvannak a maga szereplői és az egymáshoz való viszonyuk határozza meg, hogy pozitív vagy éppen negatív egy adott család dinamikája. Egy diszfunkcionálisan működő család - sok esetben - első ránézésre teljesen egészségesen működő rendszernek tűnik, ám ezt a látszatot az évek alatt megtanult és berögzült viselkedési szokások tartják fent.
Mit jelent ez?
Ezekben a családokban nem lehet nyitottságról és rugalmasságról beszélni, mert igen zárt és merev falak húzódnak a bizonyos szerepek között, ez pedig titkolózáshoz, kimondatlan érzésekhez és igényekhez vezetnek. Nagyon jellemző ezekben a családokban az alá- és fölérendeltségi viszony, melyek bizonyos felvett szerepekben öltenek testet.
A legjellemzőbb szerepek
-
Békehozó: villámhárítóként működik a családban két, egymással konfliktusban álló fél között
-
Fekete bárány: ő az, akit a családban felmerülő problémákért hibáztatni lehet, mert addig is, amíg ő van célkeresztben, nem kell a valós problémákkal foglalkozni
-
Üldöző: egy erős akaratú, esetenként agresszív családtag, aki nem feltétlenül fizikailag, sokkal inkább lelkileg gyakorol nyomást a vele együtt élőkre
-
Áldozat: aki sokszor erején felül a hátán cipeli az egész családot.