A döntéshozóknak a bölcsészet- és társadalomtudományi ismereteket is alkalmazniuk kellene a járvány megszüntetése érdekében.

A nyájimmunitás csak magas oltási arány mellett érhető el, vagyis ha az embereket tömegesen oltják, a beoltottak immunitása lehetővé teszi a társadalom normalizálódását.

A biotechnológiai cégek és gyógyszergyárak folyamatosan dolgoznak a már észlelhető tüneteket mutató COVID-19 betegek gyógyítási lehetőségein is.

A COVID-19 betegek 10-20 százalékánál a tünetek a felgyógyulást követően, 12 héten túl is fennmaradnak. Ezeket a tüneteket összefoglalóan post-COVID állapotnak nevezik.

A stratégiai megállapodás jelentőségét növeli a jelenleg is tartó COVID-19 járvány, mely az innovatív egészségnevelő módszerek szükségességére hívja fel a figyelmet.

A jelenleg jóváhagyott új koronavírus okozta fertőzés elleni vakcinák vírusfehérjéket tartalmaznak, élő vírus nincs az oltóanyagban.

Még mindig sok téves, félrevezető és félelmet keltő információ van az oltásokról a közösségi médiában, ezért szükség van a kismamák megfelelő felvilágosítására.

A védőoltás fokozatos adagolása segíthet az első dózis során allergiás tüneteket mutató betegeknél a második vakcinadózis tolerálásában.

A lélegeztetéssel összefüggő tüdőgyulladás a leggyakoribb életveszélyes kórházi fertőzés az intenzív terápiás osztályokon, mely leginkább a csökkent immunrendszerű, idős betegeket érinti.

Mindenféle tisztítószer tartalmazhat egészségre káros anyagokat, így a légfrissítők is.

A vírusfejlődést valószínűbbé tevő körülmények megértésével nagyobb esélyünk van arra, hogy sikeresebben védekezzünk a fertőzés ellen.

A legújabb tanulmányok szerint a 40-60 év közötti nők a legveszélyeztetettebbek a hónapokig fennálló COVID-19 maradványtünetek szempontjából.

Minden harmadik ember, aki túlélte a COVID-19-et, számol be zavaró és elhúzódó idegrendszeri tünetekről, amelyek némelyike rontja az életminőséget is.

A COVID-19 terjedésének megállítására szolgáló két kulcsfontosságú prevenciós stratégia - a maszkviselés és a fizikai távolságtartás - a gyakori légúti vírusfertőzések csökkenéséhez is vezetett.

Akár magzatkorban, akár a későbbi évek során fejlődött ki, a szaglás hiánya soha nem kapott különösebb figyelmet - legalábbis a COVID-19 járvány kezdetéig.