A pajzsmirigy-rendellenességek gyakoribbak a nőknél, melynek legfőbb oka valószínűleg a nők és a férfiak közötti hormonális különbségek.
A pajzsmirigyrákos betegek túlnyomó része 30 és 60 év közötti nő. Jellemzőbben a fiatalabbaknál fordul elő, mert úgy gondolják, a tüneteik csak átmenetiek vagy más betegségek okozzák, ezért az orvoshoz fordulás már a betegség előrehaladottabb stádiumában történik csak meg.
A pajzsmirigyrák jellemző tünetei
A betegség lassan alakul ki és sokáig tünetmentes maradhat. A fáradtság és a pajzsmirigyben kialakuló tapintható csomó a leggyakoribb tünet, de jelentkezhet nyaki nyirokcsomó-duzzanat vagy más betegséggel nem indokolható rekedtség és nyelészavar is. A pajzsmirigyben kialakult göböknek azonban csak 5-15 százaléka rosszindulatú.
A pajzsmirigyrák diagnosztizálása
A betegség gyanúja esetén fontos a családi anamnézis felállítása, mivel a pajzsmirigyrák egyik típusa családi halmozódást mutat. A fizikális és a laboratóriumi vérvizsgálatokat követően a pajzsmirigy ultrahangos és izotópos vizsgálata történik meg. A biztos diagnózis felállítása a biopsziás, szövettani mintavétel eredményén alapul.
A pajzsmirigyrák kezelése
A pajzsmirigyrák legtöbb típusa szerencsére jól kezelhető. A pajzsmirigy és az érintett nyirokcsomók eltávolítására irányuló műtét az elsőként választandó kezeléstípus. Ha a daganat mérete nem haladja meg az egy centimétert és nem érinti a nyirokcsomókat, a műtét önmagában is hatékony kezelés lehet. Más típusok és súlyossági fok esetén szükségessé válhat a radiojód-terápia, a hormon- és gyógyszeres kezelés vagy a kemoterápia. A gyógyulás utáni lábadozás hosszabb időt vesz igénybe, mert a testnek alkalmazkodnia kell ahhoz a pajzsmirigy-gyógyszerhez, amely felváltja a hiányzó pajzsmirigy által termelt hormont.