A személyiségünk nemcsak a hétköznapi működésünket határozza meg, hanem azt is, mitől feszülünk be, mitől leszünk stresszesek. Nem árt ezzel tisztában lenni, hogy kezelni tudjuk az ilyen helyzeteket.
A modern életmód velejárója a feszültség, ám kevesen tudják, hogy az állandó stressz nemcsak a lelkünkre, hanem testünk egyik legérzékenyebb rendszerére, az emésztésünkre is komoly hatást gyakorol.
Kreativitás, maximalizmus, segítőkészség, empátia. Olyan tulajdonságok, amelyeket mindannyian szívesen sorolunk fel, ha az erősségeinket kell számba venni. De arra gondolt-e már, hogy mindezek akár stresszforrások is lehetnek?
A túlélésünket szolgálja, nagyobb teljesítményre sarkallhat, de tönkre is tehet bennünket, ha túl sok van belőle. Létezik-e jó stressz, vagy mindenképpen káros? Hogyan küzdjünk meg azzal, ha túl sok a feszültség és kifáradunk a nyomasztó elvárások, szoros határidők és a hétköznapi bosszúságok miatt?
Amikor fenyegetést vagy komoly kihívást észlel a szervezet, vegyi anyagok és a hormonok termelődnek szervezetben. A stressz kiváltja a küzdj vagy menekülj választ, hogy leküzdhessük a stresszort, vagy elmeneküljünk előle.
A geopatikus stressz azon az elképzelésen alapszik, hogy a Föld egy bizonyos energiarezgést, mágnesességet bocsát ki, amelyet a földalatti jellemzők, emberi struktúrák megzavarhatnak.
A túl sok stresszhormon és az állandó feszült állapot nemcsak fizikai jelek formájában üzen, hanem komoly mentális tüneteket is okozhat, amikre jobb odafigyelni, hogy ne legyen nagyobb baj.