A PTSD számtalanszor jelent már meg a film- és sorozattörténelemben, valamint a könyvek hasábjain, ezért sok tévhit van ezzel a betegséggel kapcsolatban.

Gondolhatnánk, hogy a stressz mindkét nemet egyformán érinti, de ez nem így van.

A stressz nem csak az immunrendszerünkre, hangulatunkra és vérnyomásunkra, de a mozgásszerveinkre is hatással van. 

Mielőtt gyógyszerekkel próbálnánk megnyugtni magunkat, érdemes kipróbálni a természet patikája nyújtotta lehetőségeket, hogy visszatérjen a lelki békénk.

A kortizol a szervezetben termelődő stresszhormon, mely hosszú távon káros változásokat idéz elő a szervezetben.

A migrén a fejfájás legelviselhetetlenebb fajtája, mely hányingerrel, émelygéssel, ájulással vagy a vérnyomás emelkedésével járhat.

Azt gondolhatnánk, hogy a stressz egyenlő az idegeskedéssel, magas vérnyomással. Pedig a stressznek ennél jóval különbözőbb tünetei is lehetnek.

A stressz által előidézett biokémiai folyamatok az arcunkon is nyomot hagynak. Ha ezekkel a jelekkel szembesülünk, érdemes mielőbb tenni ellenük.

A peptikus fekélybetegségek (PUD) kialakulásában nem csak fizikai, de pszichológiai tényezők is közrejátszanak.

A Kaliforniai Egyetemen arra keresték a választ, hogy milyen hatása van a stresszmentességnek az emberi szervezetre.

A várandósság alatti súlyos stressznek hosszútávú hatása lehet a gyermekek egészségére.

Az új koronavírus okozta járvány mindenki számára stresszel jár, amire egyesek étvágycsökkenéssel, míg mások túlevéssel és egészségtelen ételek választásával reagálnak. 

A múlt század közepén dolgozta ki két kutató a skálát, mely az emberek életeseményeikhez való alkalmazkodásáról és az azok okozta stresszt méri.

Nagyon kellemetlen elalvás előtt hirtelen arra riadni, hogy összerándul a testünk. Vajon mi rejlik a jelenség mögött?

Az Egészségügyi Világszervezet útmutatója olyan információkat és gyakorlati készségeket tartalmaz, melyek segítenek megbirkózni a stresszel.