A Kaliforniai Egyetemen arra keresték a választ, hogy milyen hatása van a stresszmentességnek az emberi szervezetre.
Tudjuk, hogy a sok stressz negatív hatást gyakorol a testi és a lelki egészségünkre. A szervi bajok mellett a kiégés és a depresszió is fenyegeti azokat, akiket napi szinten nagyobb mennyiségű stressz ér.
Logikusan következne ebből, hogy a legjobb, ha megszüntetjük vagy minimálisra csökkentjük a minket érő feszültséget - de vajon ez tényleg beválna? Ezt a kérdést vizsgálta meg a Kaliforniai Egyetem pszichológiai karának kutatócsoportja 2804, a 25-75 korosztályba tartozó önkéntes részvételével.
Mindegyiküknek nyolc napon keresztül naplót vezetett, melyben jelölniük kellett, hogy az alábbi hét stresszor (kiváltó ok) közül melyeket tapasztalták:
- vita vagy nézeteltérés
- elkerülni egy nézeteltérést
- valamilyen stresszor otthon
- stresszforrás a munkahelyen vagy iskolában
- diszkrimináció
- kapcsolati hálóval összefüggésbe hozható stressz
- egyéb
Az önkéntesek 9,7%-a egyiket sem jelölte be, vagyis elmondásuk szerint egyik stresszforrással sem találkoztak a megfigyelt nyolc nap során. Mi volt rájuk jellemző?
- összességében elmondható, hogy ez a 264 ember kevesebb krónikus betegségről számolt be, mint a többi társuk
- több pozitív és kevesebb negatív érzelem
- azonban a kognitív képességeik rosszabbak voltak, mint a többi résztvevőé, amit egy húsz perces memóriateszttel vizsgálták
- ezen kívül kevesebb érzelmi támogatást kaptak és adtak.
Azok, akiket nem ért semmilyen stresszor a nyolc nap alatt, általában idősebbek és alacsonyabban iskolázottak voltak, leginkább férfiak és egyedülálló emberek tartoztak ebbe a csoportba.
A kutatók megállapították, hogy a kapcsolati háló, az érzelmi támogatásban való részesülés és a támogatás nyújtása összefüggésben állhat azzal, hogy néha-néha stressz ér bennünket napjaink során. Bár ezek a mindennapi viták növelhetik a negatív érzelmeket, ezáltal kevésbé mondhatjuk stresszmentesnek magunkat, mégis arra motiválnak minket, hogy ütköztessük a nézeteinket és aktívan részt vegyünk a problémamegoldásban.
Tehát amikor legközelebb feszültnek érezzük magunkat, jusson eszünkbe: a teljes stresszmentesség nem biztos, hogy olyan jó dolog.
