Számos hatóanyag esetében fontos különbség, hogy szerves vagy szervetlen formában kerül-e be a szervezetbe. A vas esetében is gyakori kérdés, hogy melyik változatban érdemes inkább szedni. Nézzük meg ezt a kérdést közelebbről!
Egészen a 19. század első feléig úgy vélték a tudósok, hogy a szerves vegyületek magasabb rendűek a szervetleneknél és más törvények vonatkoznak rájuk amiatt, mert képződésükhöz élő szervezet, életerő („vis vitalis”) szükséges. Ugyancsak ezért a szerves vegyületeket sokáig kizárólag élőlényekből, illetve azok anyagcsere-termékeiből állították elő. Azóta viszont bebizonyosodott, hogy szerves vegyületek kémiai úton is létrehozhatók.
Az egyik táplálék, a másik méreg?
Napjainkban a szerves-szervetlen ellentétpárról szóló beszéd már nem ezt, hanem leginkább a mesterségesen előállított anyagokkal szembeni – sokszor jogos – ellenérzést jelenti. A „szerves” jelzőt hallva sokan valamilyen természetes eredetű, egészséges termékre gondolnak, a „szervetlen” pedig ehhez képest olyasmit jelent, mint amivel kapcsolatban jobb bizalmatlannak lenni. A valóság azonban igencsak távol van ettől. Az életünkhöz szükséges egyik legfontosabb vegyület, a víz például szervetlen, míg a közismerten sejtkárosító alkohol és a nikotin is szerves. Olyan értelemben viszont fontosak ezek a kategóriák, hogy – például a vas esetében – nem mindegy, milyen formában kerül be a szervezetbe.
Ezért nélkülözhetetlen számunkra a vas
Vérképzés, a vér oxigénszállítása, a sejtek energiaanyagcsere-folyamatai, bizonyos enzimrendszerek működtetése – néhány azok közül a folyamatok közül, amelyekhez szüksége van a szervezetünknek a vasra. Ezt a létfontosságú nyomelemet azonban a testünk nem tudja előállítani, csak raktározni azt, amit a táplálékkal beviszünk – és ezt a vasbevitelt időnként érdemes étrend-kiegészítőkkel is támogatni. Fontos azonban tudni, hogy a hagyományos vastartalmú étrend-kiegészítők akkor már nem segítenek, ha vashiány alakul ki, ilyenkor magas vastartalmú vaspótló gyógyszerre van szükség.
Szerves vagy szervetlen? Melyik a jó?
Sokan úgy gondolják, hogy a vaspótló gyógyszerekben is a szerves formák a legjobbak. De miért is? Az ásványi anyagok, így a vas maga is szervetlen, de kötődhet szerves molekulához, ún. szerves kötéssel, ezt szokás szerves vasnak nevezni. Ezek felszívódása és hasznosulása kedvezőbb a nem szerves formákéhoz képest. Való igaz, hogy a különböző vastípusokat a szervezet eltérően dolgozza fel, ezért mindig érdemes megnézni a készítmények hatóanyagát és olyan gyógyszerformát választani, amely hatásos, biztonságos, és szedése kevesebb mellékhatással jár.
Sok buktatóval találkozhatunk
A hatóanyag azért is kulcskérdés, mert a vas pótlását számos mindennapi tényező hátráltathatja. A reggeli kávé vagy tea, az esti kakaó vagy vörösbor, a kalcium- és magnéziumtartalmú ételek, a gyümölcslevekben lévő polifenolok vagy épp a teljes kiőrlésű gabonák fitátjai mind csökkenthetik a vasfelszívódást. Nem véletlen, hogy a vaskészítmények döntő többségét éhgyomorra javasolt bevenni – ez viszont fokozhatja az emésztőrendszeri mellékhatásokat.
A vaspótló gyógyszerek szedését gyakran kíséri gyomorégés, puffadás, székrekedés vagy hasmenés, ami miatt sokan idő előtt abbahagyják a kezelést. Pedig a vashiány nem az a probléma, amit szőnyeg alá lehet söpörni és idő előtt feladni. A tünetek – állandó fáradtság, gyenge koncentráció, teljesítménycsökkenés az edzésen és a munkában, hajhullás, körömtöredezés, fejfájás, súlyosabb esetben heves szívdobogás vagy légszomj – nem múlnak el maguktól. A kezeletlen vashiány előbb-utóbb vérszegénységhez vezethet, amely akár életveszélyes állapot is lehet.
Maltofer szirup és rágótabletta: más vas, mint a többi
Éppen ezért érdemes olyan vaspótlót választani, ami biztonságos, hatásos és kíméletes. Ilyen a vény nélkül kapható Maltofer rágótabletta és a Maltofer szirup. A készítmények hatóanyaga egy szerves vas(III)-polimaltóz-komplex, amelyben a vasat szerves cukormolekula-burok veszi körül, amely egyrészt megóvja a gyomrot, másrészt segíti a szabályozott felszívódást. Ennek köszönhetően a Maltofer kevésbé irritálja a gyomor-bélrendszert, így kisebb az esélye a székrekedésnek, hasmenésnek vagy hasfájásnak. A bevitt vas mennyisége a szervezet igényéhez igazodik – a felesleg kiürül, így nem kell tartani a túladagolástól. Ráadásul a készítmények étkezés közben is bevehetők, így az emésztőrendszeri mellékhatások tovább mérsékelhetők, a hatás pedig fokozható. Mindezeknek köszönhetően a Maltofer rágótabletta és szirup szerves komplex formájú hatóanyagának köszönhetően alkalmas a 3-6 hónapos vaspótló kezelés biztonságos és hatásos kivitelezésére.
A KOCKÁZATOKRÓL ÉS A MELLÉKHATÁSOKRÓL OLVASSA EL A BETEGTÁJÉKOZTATÓT, VAGY KÉRDEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT, GYÓGYSZERÉSZÉT!
