A vashiány az egyik leggyakoribb tápanyaghiányos állapot világszerte, mégis sok félreértés övezi. Sokszor még azok is elhisznek bizonyos „tényként” terjedő állításokat, akik tudatosan figyelnek az egészségükre. Pedig a téves információk miatt könnyen előfordulhat, hogy valaki nem ismeri fel időben a problémát vagy épp rosszul kezeli azt. Bemutatjuk és cáfoljuk a leggyakoribb tévhiteket.
1. tévhit: a vashiány csak a nőket érinti
Bár a nők valóban hajlamosabbak a vashiányra a menstruáció miatt, ez az állapot a férfiaknál is kialakulhat. Esetükben vasszegény étrend, vasfelszívódási zavar, tartós vérvesztéssel járó betegség vagy nagy fizikai megterhelés – például élsport vagy nehéz fizikai munka – állhat a hiányállapot hátterében.
2. tévhit: ha vasban gazdag az étrendem, nem lehet vashiányom
Bár a kiegyensúlyozott, vasban gazdag táplálkozás fontos, önmagában nem mindig elegendő. Egyes élethelyzetekben (például várandósság alatt) a szervezet vasigénye jelentősen megnő, és ilyenkor a táplálékkal bevitt mennyiség sokszor nem fedezi a szükségletet. Ugyanez igaz erős menstruáció, tartós vérzés vagy nagy fizikai megterhelés esetén is. Ilyenkor előfordulhat, hogy vaspótló készítményre is szükség van a vasraktárak feltöltéséhez.
3. tévhit: a vashiány önálló betegség
A vashiány valójában nem önálló kórkép, hanem egy tünet, amelynek mindig van valamilyen oka. Ezért a vaspótlás önmagában nem mindig elég: fontos feltárni azt is, mi váltotta ki. Például a vasfelszívódás zavara esetén (ilyen a bélbolyhok pusztulásával járó cöliákia) a sikeres vaspótlás érdekében elengedhetetlen az alapbetegség kezelése is.
4. tévhit: a vashiány mindig könnyen felismerhető
Sokan azt gondolják, hogy a vashiány szabad szemmel is látszik: sápadtság, gyengeség, szédülés kíséri. Valójában ezek már a súlyosabb vashiány jelei, amikor a vasraktárak kimerültek, és akár vashiányos vérszegénység is kialakulhat. Az enyhébb vashiány sokkal alattomosabb, tünetei – például fáradékonyság, koncentrációs nehézségek, hajhullás vagy körömtöredezés – könnyen összetéveszthetők a hétköznapi stressz okozta panaszokkal. Biztos diagnózist csak laborvizsgálat adhat.
5. tévhit: néhány hét vaspótlás elég a vasszint rendezéséhez
A vashiány lassan, fokozatosan alakul ki, ezért a kezelése is időigényes folyamat. A vasraktárak feltöltése általában több hónapig tart – sok esetben 3-6 hónapra is szükség lehet. Fontos tudni, hogy bár a hemoglobinszint viszonylag gyorsan normalizálódhat, a szervezet vasraktárai ettől még üresek maradhatnak. A ferritinszint vizsgálata segít pontosan megítélni, helyreállt-e a szervezetünk vasellátottsága.
Maltofer rágótabletta és szirup: biztonságos és hatásos vaspótlók
A vaspótláshoz válasszunk olyan vaspótló gyógyszert, ami biztonságos és hatásos, és aminek szedése kevesebb kellemetlenséggel jár – ilyen a Maltofer szirup és a Maltofer rágótabletta is.
A Maltofer szirup hatóanyaga egy különleges szerves komplex – cukormolekula-burokba csomagolt vas(III)-ion – , amelyből szabályozottan, a vashiány mértékétől függően szívódik fel a vas, és nem lép reakcióba a gyakoribb étel- és italösszetevőkkel, sem gyógyszerhatóanyagokkal, ezért ízlés szerint bármilyen gyümölcslébe, kakaóba, tejbe keverve fogyasztható.
A Maltofer rágótabletta 100 mg elemi vasat tartalmaz, és nem kell éhgyomorra szedni, sőt, étkezéssel együtt bevéve még jobban is hasznosul, ráadásul így az emésztőrendszeri mellékhatások is ritkábbak. A Maltofer laktóz- és gluténmentes, vegán készítmény, amelynek különleges hatóanyagából szabályozottan szívódik fel a vas, és a felesleg kiürül, így esetleges túladagolása sem jár veszéllyel.
A KOCKÁZATOKRÓL ÉS A MELLÉKHATÁSOKRÓL OLVASSA EL A BETEGTÁJÉKOZTATÓT, VAGY KÉRDEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT, GYÓGYSZERÉSZÉT!
