Amikor fenyegetést vagy komoly kihívást észlel a szervezet, vegyi anyagok és a hormonok termelődnek szervezetben. A stressz kiváltja a küzdj vagy menekülj választ, hogy leküzdhessük a stresszort, vagy elmeneküljünk előle.
A stressz nem feltétlenül rossz dolog. Ez segített túlélni vadászó-gyűjtögető őseinket, és ez ugyanolyan fontos a mai világban. Egészséges lehet, ha segít elkerülni a baleseteket, betartani a szoros határidőt, felkészülni a vizsgákra, drukkot adni egy előadás vagy szereplés előtt.
Időnként mindannyian stresszesnek érezzük magunkat, de az, amit az egyik személy stresszesnek él meg, nagyon különbözhet attól, amit a másik személy stresszesnek talál. Példa erre a nyilvános beszéd. Vannak, akik szeretik ennek az izgalmát, motiválja őket, mások pedig már a gondolattól is megbénulnak.
A stressz sem mindig rossz dolog. Az esküvő napját például a stressz jó formájának tekinthetjük. De a stressznek átmenetinek kell lennie. Miután túljutottunk a küzdj vagy menekülj pillanaton, a pulzusnak és a légzésnek le kell lassulnia, az izmoknak pedig el kell újra lazulniuk. Rövid időn belül testünknek vissza kell térnie a természetes állapotába, tartós negatív hatások nélkül. Másrészt a súlyos, gyakori vagy hosszan tartó stressz lelkileg és fizikailag is káros lehet, számos betegség alakulhat ki miatta, mentálisan szétforgácsolódunk, depresszió, szorongás vagy pánikbetegség alakulhat ki.
Stressz hatására az agyunk hipotalamusz része utasítást küld a hormontermelésre, így pl. adrenalin és kortizol önti el a szervezetet, ami átmenetileg hasznos, de hosszú távon szintén káros. Az átmeneti előnyök: fokozzák a szívverést, növelik a légzésszámot, megkönnyítik izmaink számára a glükóz használatát, összehúzza az ereket, így a vér az izmokhoz kerül, serkentik az izzadást, gátolják az inzulintermelést.
Ha a stresszhormonok túl sokáig vannak a szervezetben, vagyis nem használjuk fel őket a “helyzet rendezésére”, akkor okozhatnak álmatlanságot, magas vérnyomást, hangulatingadozást, levertséget, inzulinrezisztenciát, immunrendszer gyengülést.
A krónikus stresszt mindenképpen meg kell szüntetni, ez mindenkinek az egyéni döntése és feladata. Ha kell, szakember segítségét kell igénybe venni, ha szükséges életmódváltásra van szükség, de sokaknál már az is elég a kibillentéshez, ha több énidőt határoz meg, kikapcsolódik, eljár sportolni vagy egy relaxációs csoportba, kirándul, önfejlesztő kurzust végez vagy elolvas egy jó könyvet.
