A szív- és érrendszer szempontjából a transzzsírok a legtöbb táplálkozástudományi ajánlásban kockázati tényezőként szerepelnek.
A transz-zsírsavak kisebb részt természetes eredetű zsírsavakként (marhahús, tej, tejtermékek), nagyobb részt mesterséges, ipari eredetű zsírsavakként részei az étrendünknek. Fő forrásai a feldolgozott élelmiszerekben található „részlegesen, vagy teljesen hidrogénezett növényi olajok”.
A szív- és érrendszer szempontjából a transzzsírok a legtöbb táplálkozástudományi ajánlásban kockázati tényezőként szerepelnek. Emelik a „rossz koleszterin” (LDL) szintjét és csökkentik a „jó koleszterin” (HDL) szintjét a vérben. Ennek következményeképp jelentősen növelik bizonyos szívbetegségek, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának a kockázatát.
Az élelmiszeripar azért szerette korábban használni, mert egyrészt olcsó, másrészt lassítja a telítetlen zsírsavak „avasodását”, ezáltal növeli az élelmiszer eltarthatóságát, valamint „felhasználóbarátabb” állagot is biztosít (például a margarinok kenhető, de szobahőmérsékleten szilárd halmazállapotát).
Bár az utóbbi években az ipar is komoly erőfeszítéseket tett a transz-zsírsav tartalmak csökkentésére. Ha lehet, a hidrogénezést más eljárásokkal váltják ki, bár még előfordulhatnak jellemzően a feltűnően olcsóbb margarinokban, kekszekben, nápolyikban, süteményekben, fagyasztott pékárukban, pizzákban, mikróhullámú sütőben készülő popcornban, gyorséttermi sültkrumpliban, stb.
Az Európai Unió 2019 áprilisától hivatalosan is szabályozza az élelmiszeripari termékek transz-zsírsav tartalmát: az összes zsírtartalom maximum 2 százaléka lehet transz-zsírsav, ennél magasabb transz-zsírsav tartalmú élelmiszer nem hozható forgalomba.
Magyarország már hamarabb, 2013-ban bevezette a transz-zsírsavak csökkentését célzó szabályozást (71/2013. (XI.20.) EMMI rendelet). „A Rendeletben előírt határérték a végső fogyasztó számára átadott élelmiszer összes zsírtartalmának 100 grammjában lévő transz-zsírsav legnagyobb mennyisége, mely alapesetben 2 g, 20%-nál kisebb zsírtartalmú élelmiszer esetében legfeljebb 4 g; 3%-nál kisebb össz-zsírtartalmú élelmiszernél legfeljebb 10 g. Tehát a határérték a végső fogyasztóhoz kerülő pl. péksüteményre vonatkozik, de a péksütemény előállításához összetevőként felhasznált margarinra nem.”
Szakértők szerint a jó választás, hogy próbáljuk minél alacsonyabban tartani a napi bevitelüket! Ez sokkal könnyebb lehetne, ha kötelező lenne feltüntetni az élelmiszercímkén a transz-zsírsav tartalmat, mint például az USA-ban. Amíg ez nem történik meg, a „hidrogénezett növényi olaj” összetevőt tartalmazó élelmiszereket, amennyire lehet, kerüljük, de mindenképp csökkentsük a fogyasztásukat.
Forrás: nébih.gov.hu, ec.europa.eu, heart.org
Borítókép forrása: pexels.com