A rühesség gyakran fordul elő a közösségekben (például gyermekintézmények, szociális otthonok), egyaránt érintve a gyermekeket és a felnőtteket.
A rühesség (scabies) kiütéssekkel és meleg hatására fokozódó viszketéssel járó bőrfertőzés, mely bárkinél előfordulhat a megfelelő személyi higiéné mellett is (például tömegközlekedési eszközön történő utazás). Kizárólag emberről emberre terjed tartósabb (a rühatkának időre van szüksége arra, hogy a bőrbe fúrja magát), közvetlen érintkezéssel (például családtagok együttélése, szexuális kontaktus). A különböző textíliák (például ruházat, ágynemű, törülköző, bútorzatok huzata) több napos közös és tartós használta is elősegíti a rühatka terjedését. Az első rühatka bőrbe történő befúródását követően 4-6 hét múlva jelentkeznek a jellegzetes tünetek.
Kórokozó
Az emberi rühatka (Sarcoptes scabiei var. hominis), mely egy kb. 0,3-0,5 mm nagyságú, hámsejtekkel táplálkozó, szabad szemmel nem látható pókidomú endoparazita, vagyis a gazdatest bőrének felső szarurétegében élősködő ízeltlábú. Azokat a testrészeket részesítik előnyben, ahol a bőr szarurétege vékony és kevés a szőrtüsző (például ujjak közötti területek, csukló - és bokatájék, hajlatok, köldök), ezért könnyebben be tudják fúrni magukat. Élettartama rövid, a mosás elpusztítja. A nőstény rühatka a bőrre jutva a felső szarurétegben 5 mm - 2 cm hosszú járatot fúr magának. Ide rakja le a petéit is, amelyek 4-6 hét alatt teljesen kifejlődve tovább szaporodnak. A szaporodás ütemét a szervezet által termelt ellenanyagok egy idő múlva csökkentik. A rühatka nyála és ürüléke által kiváltott allergiás reakció okozza a heves viszketést.
Tünetek
A legjellemzőbb tünet az erős viszketés, amely éjszaka, a paplan alatti „ágymelegben” a legkínzóbb (az atkák ilyenkor a legaktívabbak). A bőrön, a rühatka legjellemzőbb megtelepedési helyein vakarásnyomok láthatók, melyek végén apró hólyagok vagy pörkkel fedett sebek is lehetnek. Súlyosabb esetben a bőr felülfertőződése is kialakulhat.
Vizsgálatok
Általános orvosi vizsgálat és az érintett bőrfelület hámrétegéből vett kaparék mikroszkópos vizsgálata szükséges.
Kezelés
A rühesség kezelésének fő célja az atkák és a petéik elpusztítása különböző atkaölő hatóanyagú, külsőleg alkalmazandó emulziókkal vagy krémekkel. A viszketést okozó allergiás reakció belsőleg antihisztaminnal, helyileg pedig kortikoszteroid tartalmú kenőcsökkel hatékonyan csökkenthető.
Megelőzés
A gyakori kézmosás és a napi rendszerességgel végzett általános takarítás megakadályozhatja a rühatka terjedését. Javasolt az érintett gyermek/felnőtt által használt textíliák (például ruházat, ágynemű, játékok) és felületek (például szövetborítású bútorok, szőnyegek) megfelelő tisztítása (a mosható textíliák magas hőmérsékleten történő mosása, a nem mosható textíliák műanyag zsákban való elzárása 7 napig, a kárpitok és a szőnyegpadlók atkairtó készítménnyel történő tisztítása).
Forrás: Erdős Gy, Szlobodnyik J. A scabiosis (rühesség) aktuális kérdései. Epinfo. 2014; 21:533-538.
Borítókép forrása: unsplash.com
