A fertőző betegségek vagy azok gyanúja esetén az oktatási-nevelési intézmények dolgozóinak meghatározott feladataik vannak.

Az oktatási-nevelési intézményben észlelt fertőző betegség vagy annak gyanúja esetén alapvető fontosságú az érintett gyermek elkülönített elhelyezése a megfelelő ellátásig, hazabocsátásig. Az azonnali járványügyi intézkedések megtétele az gyermekorvos/háziorvos/iskola-egészségügyi ellátást végző orvos feladata. A gyermekközösségekben, oktatási-nevelési intézményekben bizonyos fertőző betegségek járványos előfordulása esetén felvételi zárlat elrendelésére kerülhet sor, de a hatóság működési korlátozást vagy felfüggesztést is elrendelhet.

A szülőket, gondviselőket a betegek mielőbbi ellátása és a fertőzés további terjedésének megakadályozása érdekében tájékoztatni kell a jellemző tünetekről, a lappangási időről és az orvoshoz fordulás fontosságáról. Szükséges lehet a fertőző beteggel az oktatási-nevelési intézményben érintkezett személyek felkutatása is. A fertőző betegségből gyógyultak esetében különösen fontos a fertőzőképesség megszűnésére vonatkozó orvosi igazolás az intézmény látogatásához.

A hiányzások és azok okainak követése a fertőző betegségek előfordulása szempontjából is fontos. A szülők, gondviselők figyelmét fel kell hívni arra, hogy ha gyermeküknél fertőző betegség gyanúja merül fel, arról értesítsék az intézményt. Az azonos fertőző megbetegedéssel vagy az arra utaló tünetekkel hiányzók számának emelkedése járványos előfordulásra utalhat, amelyet az intézmény vezetőségének jeleznie kell a népegészségügyi hatóság felé. Az influenza szezonban (adott év 40. hetétől a következő év 20. hetéig) az országos tisztifőorvos a bölcsődékben, az óvodákban, az általános és a középiskolai közösségekben az influenzaszerű megbetegedések közösségi halmozódásának jelentését rendelheti el.

iskola fertőzés járvány
Forrás: unsplash.com

Az intézménynek jelenteni kell a területileg illetékes népegészségügyi hatóságnak, ha az influenzaszerű megbetegedések miatt a hiányzások aránya eléri vagy meghaladja a napi 30%-ot. Jelenteni kell azt is, ha járványosan előforduló megbetegedés miatt az intézmény fenntartója saját hatáskörben szünetelteti az intézmény működését. Az élelmiszer eredetű megbetegedések közül az élelmiszerfertőzéseket vagy azok gyanúját az intézmény vagy az alkalmi közösség (például tábor, kirándulócsoport) vezetőjének az észlelést követően haladéktalanul, telefonon, e-mail útján vagy személyesen jelentenie kell a népegészségügyi hatóságnak. A bejelentésnek tartalmaznia kell a megbetegedettek számát, nevét, ismert elérhetőségét, a megbetegedések kezdetét, a főbb tüneteket, a gyanúsított élelmiszert, a fogyasztás helyét és idejét, valamint tájékoztatást kell adni a vizsgálati anyag biztosításáról és a megtett intézkedésekről. A fenti bejelentéseket követően a hatóság járványügyi vizsgálatot végez a járvány megerősítésére és intézkedik a felderített információk alapján a további fertőződések megelőzése érdekében.

Forrás: 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról, 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertőző betegségek és járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről, 1/2014. (I. 16.) EMMI rendelet a fertőző betegségek jelentésének rendjéről, 62/2003. (X. 27.) ESZCSM rendelet az élelmiszer eredetű megbetegedések esetén követendő eljárásról
Borítókép forrása: unsplash.com