A felnőttek jelentős súlytöbbletéhez és rossz egészségi állapotához a mozgásszegény életmód is hozzájárul.
A fizikai aktivitás, vagyis minden olyan mozgás, amelyet a vázizomzat hoz létre, és energiafelhasználás kísér, az egészséges életmód egyik legfontosabb feltétele, a modern civilizáció (például urbanizáció, kulturális „beilleszkedés”, digitalizáció) következtében azonban egyre inkább háttérbe szorul. A testmozgás szinte minden szervrendszer működésére pozitív hatással van.
A fizikai passzivitás (napi 8-10 óra ülés/fekvés/egy helyben állás) során azonban lelassul az anyagcsere, valamint a vér- és a nyirokkeringés. A zsírsavak lebontásáért felelős enzimek termelődése csökken, a test pedig kevesebb vércukrot használ fel, így a kalóriaégetés minimalizálódik.
Tartós fennállása eredményeképpen súlyos betegségek („ülésbetegségek”) alakulhatnak ki, tovább csökkentve a fizikai aktivitást. Az izomzat gyengülésének hatására fájdalmakkal járó tartáshibák (például lumbágó, lúdtalp, ízületi gyulladás) alakulhatnak ki. Az anyagcsere zavarának következménye az obezitás, amely súlyosabb betegségeket (például 2-es típusú cukorbetegség, diszlipidémia) válthat ki. A daganatok közül a mellrák (25%) és a vastagélrák (27%) elsődleges oka. A lelassult keringés miatt a jó kedélyállapotért felelős hormonok nem képesek megfelelő mértékben termelődni, így megnő az esély a mentális betegségek (például depresszió, szorongás) kialakulására. Gyakori a szorongás és a fizikai fáradtság hiánya miatti alvászavar. Legsúlyosabb következményei a szív- és érrendszeri betegségek (például szívinfarktus, magasvérnyomás-betegség, stroke), melyek napjainkban egyre gyakrabban és egyre fiatalabb korban fordulnak elő.
