Vannak olyan helyzetek, amik bár kapcsolhatók a munkavégzéshez, mégsem számíthatjuk azokat a munkahelyi balesetek közé.
Aktív életünk jelentős részét töltjük a munkahelyünkön, így a munkavégzés során, vagy azzal összefüggésben bekövetkezett balesetek jelentős témáját teszik ki a munkajognak. Ennek megfelelően részletesen szabályozva van az is, hogy mi számít annak és mi nem.
Fontos, hogy ha egy üzemi baleset munkavégzés közben és annak következtében történik, akkor a jog azzal nem foglalkozik, hogy ez a munkáltató hibájából, vagy akár a munkavállaló gondatlanságából történt, mindenképpen munkahelyi balesetnek, üzemi balesetnek tekinti.
Ez mutatja, hogy a legfőbb szempont, hogy mikor, milyen körülmények között és minek köszönhetően következett be a baleset. Erre jó példa az úti baleset ami általában nem számít munkahelyi balesetnek, kivéve, ha bizonyítható, hogy a munkavégzés helye és az otthon közötti legrövidebb, leggyorsabb úton közlekedett a munkavállaló, kizárólag a két helyszín közötti közlekedésért. Tehát ha már megállunk bevásárolni estére, akkor már nem véd minket a jog.
Amennyiben rendbontásból, engedetlenségből következik be a baj, akkor sem tekinthető munkahelyi balesetnek. Továbbá engedély nélküli tevékenységből, illetve a munkaköréből nem származó munkából származó esetekben sem vagyunk védve.
Mondanunk sem kell, hogy akik szándékosan okozzák a sérülést, vagy késlekednek a bejelentéssel, orvosi segítségnyújtás megszervezésével, azok is kikerülnek a jog védelme alól.
Tehát a baleset fő körülményei a döntők, nem pedig az, hogy épp a munkahelyünkön vagyunk-e vagy sem. Ha a munkavégzés ténye nem lett volna, bekövetkezett volna-e a baleset, és ha már bekövetkezett, szabályszerűen járt-e el mindenki? Ezekre a kérdésekre kell megtalálni a választ, hogy megtudjuk, beleesünk-e még a kategóriába.
