Az elhízás egyrészt önálló betegségként elismert, másrészt növeli a nem fertőző, krónikus betegségek kialakulásának kockázatát.
Kevésbé ismert az a tény, hogy az elhízás növeli annak valószínűségét is, hogy a fertőző betegségek súlyosabb következményekkel járnak. Ez a legnyilvánvalóbban bizonyított a SARS-CoV-2 okozta globális járvány esetében.
A legfrissebb adatok részletes elemzése szerint az elhízás jelentős „előrejelzője” a COVID-19 súlyos kimenetelének, a szövődmények kialakulásának, a kórházi kezelés, intenzív ellátás és mechanikus lélegeztetés szükségességének.
A jelentés szerint azokban az országokban, ahol a felnőtt lakosság fele túlsúlyosnak minősül, a COVID-19 okozta halálozás gyakorisága magasabb. A 2021. február végéig jelentett halálesetek túlnyomó része olyan országokban következett be, ahol a népesség túlsúlyosnak minősül. Bár a fertőzési és halálozási számokat egyéb tényezők (például a lakosság életkora, a járványügyi jelentések pontossága, a vírus és a variánsok terjedési potenciálja, az átoltottság) is befolyásolják, az elhízással kapcsolatos megállapítások jelentősek. Az Egyesült Királyság becslései szerint a COVID-19 miatt szükségessé vált kórházi kezelések 36%-a a fizikai aktivitás hiánya és az elhízás miatt történt.
A COVID-19 nem az első légúti vírusfertőzés, aminek kimenetelét súlyosbítja a túlsúly. A MERS, a H1N1 és más influenzával kapcsolatos fertőzések adatai azt mutatják, hogy a súlyfelesleg nagymértékben rontja a gyógyulási esélyeket.
