A tetanusz az idegrendszer és az izmok súlyos károsodásával, gyakran (a megfelelő kezelés ellenére is) halállal végződő fertőzés, mely védőoltással megelőzhető.

A fejlődő országokban jelentős egészségügyi probléma, különösen az újszülöttek esetében. Gyakori előfordulását elősegíti az alacsony átoltottság, a mezítlábas munkavégzés, az egészségügyi ellátás hiánya, stb. Magyarországon 2015-ben három nem oltott személy betegedett meg hazánkban, közülük ketten meghaltak. Emberről emberre nem terjed. Lappangási idejét (átlagosan 8 nap) meghatározza a sérülés helye és a központi idegrendszer közötti távolság. Minél közelebb van a sérülés a központi idegrendszertől, annál rövidebb a lappangási idő. A betegséget követően nem alakul ki védettség.        

Kórokozó

A toxintermelő Clostridium tetani baktérium, mely a háziállatok (például lovak, szarvasmarhák, juhok, sertések) bélcsatornájának normál flórájához tartozik, ezért a szerves anyagokban gazdag (például trágyával dúsított) talajban és a meleg, nedves éghajlatú vidékeken gyakoribb. Ez az oka annak, hogy az állattartással és a mezőgazdasággal foglakozók gyakrabban érintettek. A kórokozó oxigén jelenlétében nem szaporodik, de spórákat képez, melyek a talajban évekig élhetnek.

A spórák a földdel, állati ürülékkel szennyeződött, főként szúrt és mély sérülés, nyílt törés, állatharapás során kerülnek az emberi szervezetbe, ahol oxigénmentes környezetben baktériummá fejlődve szaporodnak és toxint (tetanospasmin) termelnek. A toxin a sejtek belső szállítási rendszere által eljut a gerincvelőbe és az agytörzsbe, ahol a központi mozgatóidegeket károsítva azok nem tudják átadni az ingerületet az akarattal mozgatható vázizmoknak. E károsodott mechanizmus okozza az izommerevséget és görcsöket.

Tünetek

A fertőzés kezdetén az általános tünetek (például levertség, fáradékonyság) mellett izomfájdalmak és rángások jelentkeznek, majd kialakulnak a tetanuszra jellemző tünetek (a rágóizmok görcse miatti szájzár és „torz” mosoly, kettőslátás a szemmozgató idegek érintettsége következtében, a nyakizmok merevsége, nyelési nehézség, lefelé terjedő izomgörcsök az egész test ívszerű homorulatát okozva). Az ismétlődő, percekig tartó fájdalmas izomgörcsök néhány héten belül elmúlnak, de a teljes gyógyulás több hónapig tart. A rekeszizom és a légző izmok görcse a beteg halálát okozhatja. Gyakori szövődmény a fog-és nyelvsérülés, az izomszakadások vagy a csonttörések.

Vizsgálatok

A diagnózis a tünetek alapján állapítható meg. Földdel, állati ürülékkel szennyeződhetett, főként szúrt és mély sérülés, nyílt törés, állatharapás, esetleg tetoválás, testékszer-behelyezés, intravénás droghasználat esetén gondolni kell a tetanuszra.

tetenusz
Forrás: pixabay.com

Kezelés

A tetanusz esetében csak tüneti terápia lehetséges, azaz az izomgörcsök oldása izomlazító gyógyszerekkel és az alapvető életfunkciók fenntartása (például megfelelő sebellátás, a légzés biztosítása, humán immunglobulinok adása a toxinok semlegesítésére, kalóriadús táplálás a megnövekedett izommunka miatt).

Megelőzés

A tetanusz védőoltással megelőzhető betegség. A gyermekek három oltásból álló alapimmunizálása az életkorhoz kötött kötelező védőoltásként keretében valósul meg, melynek során az oltóanyagot kombináltan adják (a vakcina torokgyík, szamárköhögés, járványos gyermekbénulás és Haemophilus influenzae okozta fertőzés ellen is véd). A felnőttek számára az alapimmunizálási sorozat után 10 évenként javasolt az emlékeztető oltás. Súlyosan roncsolt, földdel szennyezett, idegen test bennmaradásával járó sérülések esetén védőoltás hiányában, illetve bizonytalan oltási előzménynél a beteg tetanusz toxoidot (semlegesített toxin) és tetanusz immunglobulin kap passzív immunizálásként, valamint ezzel egyidejűleg az aktív immunizálását is megkezdik.

Forrás: Takács M. (szerk.): Klinikai és járványügyi virológia. Budapest, Vox Medica Kiadó Kft., 2011.,​​​​​​ Csohán Á. Az Országos Epidemiológiai Központ előzetes jelentése a 2015. évben bejelentett fertőző megbetegedésekről. Epinfo, 2016; 23: 309-326.
Borítókép forrása: pixabay.com