A rózsahimlő a tarkótáji nyirokcsomó megnagyobbodással és kiütéssel járó, enyhe lefolyású fertőző betegség, mely terhesség alatt magzati károsodást okozhat.

A rubeola az egész világon elterjedt betegség, mely az alacsony átoltottságú populációban időnként járványos formában jelentkezik. Kizárólag emberről emberre terjed cseppfertőzéssel (például köhögés, tüsszentés), de direkt (például a hólyagok váladékának megérintése) és indirekt kontaktussal (például közös használatú poharak, evőeszközök, játékok), is átadható a kórokozó, valamint a levegő által is tejed. A terhesség idején az anya megfertőzheti a magzatot. Lappangási ideje 14-21 nap. A beteg a tünetek megjelenését megelőző egy héttől és a kiütések megszűnését követő egy hétig fertőzőképes. A rózsahimlőn átesett személy egy életre védetté válik. Leggyakrabban a tavaszi hónapokban fordul elő.

Kórokozó

A Rubeola vírus, mely csak az embert betegíti meg. A vírusok a felső légúti nyálkahártyák sejtjeiben szaporodnak, majd a vérkeringésbe kerülve eljutnak a különböző szervekbe (például nyirokcsomók, ízületek). Újra a véráramba kerülve megfertőzi a bőrsejteket és kiváltja a kiütéseket.

Tünetek

Az általános tünetek (hőemelkedés, láz, ízületi fájdalom, a nyaki és tarkótáji nyirokcsomók megnagyobbodása) elmúltával megjelennek az arcon, majd az egész testen a piros, lencsényi nagyságú kiütések, melyek a harmadik napon, jelentkezésük sorrendjében elmúlnak. Szövődmények (például ízületi gyulladás, agyvelőgyulladás) csak ritkán lépnek fel. A fertőzés a terhesség első 12 hetében veszélyes a vírus magzatkárosító hatása (például fejlődési zavarok, siketség, alacsony születési súly) miatt. A második és a harmadik trimeszterben történő fertőzés nem okoz fejlődési rendellenességeket. Az újszülöttek – függetlenül attól, hogy a terhesség folyamán mikor történt a fertőzés – szervezetében hónapokig jelen van a vírus, így fertőzőforrásnak tekintendők.

Vizsgálatok

Általános orvosi vizsgálat, speciális esetekben (például terhesség alatti fertőzés gyanúja) vérvizsgálat (ellenanyagok kimutatása) szükséges.

rózahimlő magzatkárosító hatás
Forrás: pixabay.com

Kezelés

A kezelés csak a láz- és fájdalomcsillapításra korlátozódik, ágynyugalommal és bőséges folyadékbevitellel kiegészítve. A láz csillapítására aszpirin tartalmú gyógyszer nem használható, mert a gyermekeknél nagyon ritkán Reye-szindrómát (agyvelő- és májgyulladás) okozhat.

Megelőzés

Egyetlen hatásos módja a 15 hónapos kortól kötelezően adandó, gyengített vírusokat tartalmazó védőoltás. Az oltóanyagot kombináltan adják (mumpsz és kanyaró ellen is védettséget ad). Az emlékeztető oltás beadása 11 éves kortól szükséges. Az oltási sorozat egész életre szóló védettséget eredményez. A rózsahimlős beteg környezetében lévő fogékony személyek esetében, akiknél az aktív immunizáció ellenjavallt (például terhes nők, 15 hónaposnál fiatalabb csecsemők, immunhiányos betegség), 72 órán belül humán immunglobulin adása szükséges.

A rózsahimlőn át nem esett vagy oltatlan terhes nők a terhességük első 12 hetében kerülniük kell minden érintkezés a fertőzött és a fertőzésen nemrég átesett személyekkel. 

Forrás: Takács M. (szerk.): Klinikai és járványügyi virológia. Budapest, Vox Medica Kiadó Kft., 2011., 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről
Borítókép forrása: pixabay.com