A szklerózis multiplex mindenkit másként érint. A testi tünetek jelentősen rontják az életminőséget, a mentális problémák azonban ugyanolyan súlyosak lehetnek.

Íme, a leggyakoribb hangulati és mentális problémák a szklerózis multiplexben szenvedőknél:

Depresszió

A depresszió a szklerózis multiplexben szenvedő betegek akár 50 százalékánál fordulhat elő, és háromszor gyakoribb, mint az egészséges populációban. Annak ellenére, hogy jobban megértik a depresszió hatását, ezen betegeknél még mindig gyakran aluldiagnosztizálják és alulkezelik. Úgy tűnik, hogy a szklerózis multiplexes betegeknél a depresszió a betegség korai szakaszában összefügg a gyulladásos folyamatokkal. Később, a másodlagos-progresszív szakaszban gyakoribbak a negatív gondolatok, mint például a bűntudat, az értéktelenség vagy a kilátástalanság érzése. Tehát ebben az esetben a depresszióról azt gondolják, hogy sokkal reaktívabb – az életmódbeli változások miatti frusztrációhoz vagy a funkcióvesztéshez kapcsolódik.

A depresszió a szorongással együtt ronthatja az öngyilkossági gondolatokat, és nem szabad kezeletlenül hagyni. A legtöbb esetben az antidepresszánsok és a kognitív viselkedésterápia kombinációjával hatékonyan kezelhető. Ez a fajta terápia azon gondolatok, hiedelmek és viselkedések azonosítására és megváltoztatására összpontosít, amelyek hozzájárulhatnak az érzelmi szorongáshoz.

szklerózis multiplex depresszió szorongás
Forrás: Shutterstock / PuzzlePix

Szorongás

A szklerózis multiplexben és depresszióban szenvedők körülbelül fele szorongást is tapasztal. De a szorongás önállóan is előfordulhat depresszió nélkül. A szorongásos zavarok háromszor gyakrabban fordulnak elő szklerózis multiplexben, mint az általános populációban. A szorongás összefüggésbe hozható a csökkent szociális interakciókkal, a túlzott alkoholfogyasztás fokozott kockázatával, a fokozott fájdalomszinttel, és még a kognitív készségekre is hatással lehet, például arra, hogy az agy milyen gyorsan dolgozza fel az információkat.

A szklerózis multiplex esetén a szorongás gyakran abból a bizonytalanságból fakad, hogy mit hoz a következő nap, hiszen a fellángolások váratlanul is felléphetnek. Soha nem tudható előre, hogy súlyosbodás következik-e be vagy milyen súlyosak lesznek a tünetek.

Ha valaha is tapasztalt már szorongást, tudja, hogy ez megnehezítheti a mindennapi életét. Egyesek úgy kezelik a szorongást, ha elkerülik annak forrását. Ha elkerülő viselkedést vagy szorongást észlel, amely hatással van a mindennapi életre, fontos, hogy mielőbb forduljon orvoshoz.

A szorongás kezelése magában foglalja a viselkedésterápiát és az expozíciós gyakorlatokat, amelyek elősegítik a bizalom és a tolerancia építését. Egy másik út az elfogadás és elkötelezettség terápia, melynek során azonosítják, mi a legértékesebb a beteg számára, majd megtalálják a módját, hogy ezt az értéket a tünetek ellenére is elérjék. A beszélgetésterápia és a gyógyszerek is segítenek a szorongás konkrét okainak kezelésében.

Borítókép forrása: Shutterstock / PuzzlePix

 

 
Neked ajánljuk

Mit tehetünk álmatlanság ellen?

Alvásunk mennyisége és minősége befolyásolja fizikai és kognitív teljesítőképességünket, az immunrendszerünket, a memóriánkat, és még azt is, hogy milyen hosszú lesz az életünk.