Az elsődleges és a másodlagos dohányzás (az égő cigarettából kilélegzett füst) egészségtelen. Meglepő lehet, de a harmadlagos dohányzás szintén veszélyes.
A harmadlagos dohányzás azt jelenti, hogy a „használt” füst maradéka, vagyis a megmaradt nikotin és egyéb mérgező vegyi anyagok sokáig - akár hetekig, hónapokig - megtapadhatnak a bőrön, a ruházaton és a különböző felületeken (például szőnyegek, kárpitok, könyvek, falak), miután valaki dohányzott a közelben. Ellenállnak a hagyományos tisztítási módszereknek, és mivel megtapadnak, nem lehet szellőztetéssel sem eltávolítani azokat.
A gyermekeket – főként a legkisebbeket - fenyegeti leginkább a harmadlagos dohányzás, mivel egyrészt ők a legsebezhetőbbek, másrészt gyakran vesznek különféle tárgyakat a szájukba és gyakran mászkálnak a padlón. Ezek növelhetik a mérgező vegyi anyagoknak való kitettségüket. Azok a felnőttek, akik nem dohányoznak, de cigarettázókkal élnek együtt, szintén sokkal nagyobb kockázatnak vannak kitéve a harmadlagos dohányzás vonatkozásában.
A kutatók úgy vélik, hogy ezek a vegyszerek ugyanúgy károsíthatják a szervezetet, mint a dohányzás és a passzív dohányzás. Az utóbbi időben fokozódott a téma iránti tudományos érdeklődés, mert egyre több olyan tüdőrákos beteg van, amelyek megbetegedése nem kapcsolódik közvetlenül az elsődleges vagy másodlagos dohányzáshoz. Egy ezzel kapcsolatos laboratóriumban végzett, emberi sejteket tesztelő kutatás eredménye szerint a harmadlagos dohányzásnak való kitettség károsíthatja az emberi DNS-t. A DNS károsodása valódi kockázat, ami jelentősen növelheti a daganatos betegség esélyeit.
Időszakos, de drága megoldást jelenthet a szőnyegek cseréje, a falak újrafestése és a szellőzőrendszerek tisztítása. Optimálisabb, ha a dohányzó csökkenti a vele élő családtagok kitettségének a kockázatát úgy, hogy dohányzásmentes környezetet biztosít (például nem dohányzik a lakásban, autóban). A mindenki számára legjobb megoldás azonban a dohányzás abbahagyása.
