A horkolás kivizsgálásáról és kezeléséről kérdeztük meg dr. Balogh Illés Ádámot, az Istenhegyi Magánklinika fül-orr-gégész szakorvosát.

Milyen okok állhatnak a horkolás mögött és mely ezek közül a leggyakoribb?

A horkolás, mint jelenség, röviden a felső-légutakban megemelkedett ellenállásra vezethető vissza. Legegyszerűbb, ha a légutat egy locsolócsőként képzeljük el, melyen normális esetben egyenletesen áramlik keresztül a víz. Amennyiben a cső végét részben befogjuk, azaz csökkentjük a keresztmetszetét, akkor a megnövekvő ellenállás következtében a kiáramló víz felgyorsul és sokkal messzebbre jut el. Ugyanezt eredményezi a beáramló levegővel a légutak területén különböző pontokon létrejövő szűkület is. Amennyiben a belélegzett levegő áramlása felgyorsul, úgymond turbulenssé válik, a környező szöveteket magával ragadja és egymás felé közelíti azokat, mely tovább szűkíti a légutat.

Így tehát ha a horkolás okát keressük egy adott betegben, akkor a felső légutat kell megvizsgálni. Egy széleskörűen elfogadott csoportosítás szerint a következőképpen bonthatjuk fel a felső légút részeit a horkolás szempontjából: orrot érintő-, lágyszájpad területi-, szájgarat területi-, nyelvet érintő- és gége területi problémákra.

Felnőttkorban a két leggyakoribb az orrot, illetve a lágyszájpadot érintő probléma. Gyermekkorban többnyire szájgarati és orrgarati probléma (jellemzően mandulamegnagyobbodás) merül fel a horkolás okaként.

Összefüggésben lehet-e a horkolás más betegségekkel?

Sok ember nem tulajdonít nagyobb jelentőséget saját horkolásának élete során, miközben annak jelentős hatása van egészségünkre. Azok, akik horkolnak, fokozott kockázatnak vannak kitéve szív- és érrendszeri betegségeket illetően, de a horkolás összefüggésbe hozható még cukorbetegség kialakulásával, elhízással, sőt rákos megbetegedésre is nagyobb hajlamot találtak horkolóknál.

Van-e különbség a nők és a férfiak horkolási „hajlama” között?

A férfiak nagyjából kétszer olyan hajlamosak a habituális (rendszeres) horkolásra. Amerika és Európa felnőtt lakosságában a vizsgálatok szerint a nők 8-28%-ban, míg a férfiak 19-48%-ban érintettek.

alvás
Forrás: pexels.com

Mikor lesz a kellemetlen tünetből egészségi kockázat, fel lehet-e ismerni otthon ezt az esetleges változást?

A horkolás, mint tünet, egy szubjektív fogalom, mindenkinek egy kicsit mást jelent. Ami minden esetben közös, hogy a beteg egy hangjelenséget produkál alvás közben és ez a partnernek kellemetlenné válik. Mivel maga a beteg legtöbbször észre sem veszi, hogy horkol, így a partner beszámolója az, amire elsőkörben hagyatkozhatunk. Alternatív mérő módszer lehet okostelefonra letöltött horkolásmérő alkalmazás használata. A legfontosabb kérdés mindig az, hogy társul-e légzéskimaradással a betegség. Ha a beteg éjszaka fullad, a légvételek szabálytalanná válnak, az felhívhatja a figyelmet egy súlyosabb betegségre, az úgynevezett alvási apnoe szindrómára. Ez nem csak a hosszútávú kockázat miatt fontos kérdés, hanem a kezelést is meghatározza. A súlyos fokú légzéskimaradással járó szindróma esetében az eszközös beavatkozások helyett ún. légsín terápia alkalmazása szükséges, mely minden esetben alváslaborban kerül beállításra.

Hogyan néz ki a horkolásvizsgálat, és mik a lehetséges kezelési módok?

A vizsgálat során a beteget részletesen kikérdezzük, felmérjük a kockázatokat és egy fül-orr-gégészeti fizikális vizsgálat történik. Mint szó volt róla, az egyik leggyakoribb ok az orrlégzési probléma. Ennek megfelelően találhatunk orrsövényferdülést, orrpolipokat, allergiás náthát stb. Ha kizártuk az orrlégzést érintő problémákat, megvizsgáljuk a lágyszájpad állását, a garatív nyelvhez viszonyított helyzetét. A lágyszájpadot érintő kezelési lehetőségek nagyon széleskörűek, a klasszikus műtétektől kezdve a járóbeteg-ellátás keretében elvégezhető beavatkozásokig. Egy néhány éve kifejlesztett, új eljárás keretében lehetőség van a lágyszájpad szöveteinek csökkentésére altatás, érzéstelenítés, sebészi metszés nélkül. A módszer lényege, hogy a lágyszájpadot és a környező szöveteket direkt módon kezeljük egy ún. Er:YAG laser segítségével, mely kezelés eredményeként a kollagén rostok egyrészt összehúzódnak, másrészt kollagén újdonképződést indukálunk. Az eredmények a műtéti megoldásokkal összevethetőek, azoknak kellemetlen mellékhatásai nélkül.

Borítókép forrása: Shutterstock/PuzzlePix