Az addikciók egy része jól ismert, ám meghökkentő függőségek is léteznek.
A kóros függőség, azaz addikció azt jelenti a WHO (Egészségügyi Világszervezet) szerint, hogy egy testi vagy lelki "másállapot" lép fel, melyben az érintett leküzdhetetlen vágyat, ellenállhatatlan szükségérzetet érez, hogy ismételten és rendszeresen a szervezetébe juttasson valamilyen anyagot vagy megismételjen egy adott kényszeres cselekvést. A függőség testi és lelki tényezőkből tevődik tehát össze. Előbbi magát az elvonási tüneteket jelenti, ha a szervezet nem tud kielégülni és a függőség tárgyának hiánya testi fájdalmakat okoz. A lelki tényező pedig maga a vágy, a leküzdhetetlen sóvárgás érzése, amit okoz.
A a függőség módja is kétféle lehet. Az alkohol, drogok, nyugtatók, a dohányban lévő nikotin, a koffein vagy épp az orrspray-függőség kémiai függőségnek számít, míg a játékszenvedély, a közösségi média-függőség, a munkaszenvedély, a szexfüggőség, a kleptománia, a társfüggőség vagy a vásárlási láz mind-mind viselkedési függőség.
Már a fenti felsorolásban is említettünk néhány furcsa addikciót, de nézzük, milyen bizarr függőségek léteznek még!
-
Kapcsolatfüggőség. A társfüggőség sokszor összekapcsolódik az érintésfüggőséggel, amit akár szeretetéhségnek is nevezhetünk. Ez azonban nem teljesen helytálló. A szeretetéhség ugyanis kielégíthető lenne, ha az érintettnek megfelelő az önbecsülése és a saját értékeivel tisztában van. Ez sokkal inkább szeretethajszolás, szeretet utáni mohóság. Bármilyen társa lehet a kapcsolatfüggőnek, bármit megadhat neki, bárhogyan szeretheti, az sosem elég vagy nem elég jó. Nem elég az érintés, nem mondja eleget, hogy szereti, stb. Ez mélyen a függő lelkében gyökerezik, akár gyerekkorára is visszavezethető. Egyedül életképtelennek érzi magát, állandó külső megerősítésre, „szeretetre” vágyik, ugyanakkor ettől sem lesz stabil. Az egyetlen megoldás a szakember általi terápia.
-
Szoláriumfüggőség. Ez egy furcsa, de létező magatartás. A nap és a szolárium imádata a feltöltődést szolgálja. Ám a D-vitamin bejuttatásán túl nárcisztikus okai is vannak. Az ilyen fokú napimádóknak nem ép a testképe, csak akkor látják magukat szépnek és kívánatosnak, ha szinte már megégett a bőrük, annyira barnák. Ez a bőr egészsége szempontjából nagyon veszélyes.
-
A közösségi média-függőség a modern társadalom egyik legveszélyesebb addikciója, mely rengeteg felnőttet és gyermeket érint. Ez a fajta függőség azonban kellő mértékű önakarattal és egy jó motiváló céllal visszafordítható, illetve az érintett maga is kigyógyulhat belőle, ha elég következetes.
-
A „pica” betegség abban nyilvánul meg, hogy az érintett olthatatlan vágyat érez olyan dolgok megevésére, amelyek nem ételek. Ez a babáknál még természetes (például földet esznek). Pica esetén azonban a felnőtt hamut, földet, csikket, papírt, ragasztót, fogkrémet, gombot vagy bármi mást is fogyaszthat. Ennek egyik változata a papophagia, amikor a függő kizárólag jeget rágcsál, kényszeresen és állandóan.
-
A plasztikafüggőség. Korunk életvitele hívta életre, ami szintén mély pszichés bántalmakból táplálkozik, állandó elégedetlenség hajtja. Reális gondolkodással nehéz megérteni, miért fekszik valaki újból és újból a kés alá, míg arca végül felismerhetetlenné válik.
-
Testmódosítók. A plasztikához hasonlóan az érintettek örökké elégedetlen, teljesen irreális és zavaros, amit a tükörben látnak. Képesek teljesen módosítani a testüket piercingek által, szemgolyó tetoválásokkal, akár beültetésekkel, szarvakkal, a nyelv kettévágásával vagy a fülek extrém kitágításával.
A függőségek komplex problémák, ezért kezelésük is összetett. A legtöbb esetében jót tesz a terápiás közösség, amikor hasonló emberekkel lehet beszélgetni az érzésekről. A gyógyulás elérésben fontos, hogy a céloknak három szempontot is magukban kell foglalniuk: egészségi cél (megállítani a függőség súlyosbodását, a kontrollvesztést); lelki cél (gyógyítani a felszín alatti okokat és újra felépíteni az önismeretet, önszeretetet); illetve szociális cél (visszailleszkedés a társadalomba, a megromlott kapcsolatok helyreállítása).
