A múlt század közepén dolgozta ki két kutató a skálát, mely az emberek életeseményeikhez való alkalmazkodásáról és az azok okozta stresszt méri.

A stressz a szervezetünk hosszabb ideig tartó, folytonos feszültsége. A negatív ingerekre adott tartós válaszreakció sok kutatót érdekelt és érdekel is a mai napig is. 1967-ben két úttörő pszichiáter, Thomas Holmes és Richard Rahe egy ezt mérő skálát dolgozott ki.

A skála az emberek életében bekövetkező pozitív és negatív változásokat, mérföldköveket tartalmazza, mint például az esküvő, új munkahely, válás, betegség, baleset, új munkakör, hitel, tanév kezdete, költözés, terhesség, karácsony vagy munkahelyi konfliktus. Ezeket az alapján állították sorba, hogy mekkora mértékű stresszt okoznak az érintett személyeknek (valljuk be, hiába a karácsony a szeretet ünnepe, akkor is stresszel jár az ajándékok beszerzése és a készülődés miatt). A skála egyik végén a házastárs halála, a másikon az apróbb szabálysértések szerepelnek.

Holmes és Rahe a skála összeállításához interjúk és orvosi leletek ezreit használta fel, az események mellé pedig egytől százig terjedő osztályzást vezettek be azáltal, hogy megkérdeztek négyszáz egymástól különböző korú, nemű és társadalmi hátterű embert. Kezdőpontként a házasságnak 50-es számot adtak. A kérdések arról szóltak, hogy az adott eseményt a házassághoz képest hol helyeznék el ezen a skálán, aztán pedig megkérték a résztvevőket, hogy súlyozzák válaszaikat az alapján, hogy milyen gyorsan lennének képesek alkalmazkodni egy-egy szituációhoz. Így alakult ki a 38 elemből álló táblázat.

stressz
Forrás: pexels.com

E skála elkészülte mérföldkő volt a stresszkutatásban, de sokan bírálták is, többek között azért, mert életünk során egy pozitív változás is járhat annyi stresszel, mint egy negatív, a lelki és fizikai egészségünkre mégis teljesen másképp hat. Ezenkívül túlságosan leegyszerűsítőnek tartották ezt az értékelést, mert azt mutatta, hogy minden ember egyenlően reagál egyes eseményekre, pedig tudjuk, hogy ez nem így van. Stresszválaszaink nagyban függnek életkörülményeinktől, életkorunktól, kultúránktól, neveltetésünktől, személyiségjegyeinktől és még számos más tényezőtől.

Forrás: Atkinson&Hilgard: Pszichológia (2005)
Borítókép forrása: unsplash.com