Az életünk egyharmada „öntudatlanul” telik el, amikor „nem vagyunk jelen”. Nincs pörgés, nincs teljesítmény, mégis ekkor dől el, hogyan működünk másnap. Ez az egyik legfontosabb folyamat az életünkben, hiszen a fizikai, a lelki és a mentális egészségünk fenntartásához is hozzájárul, mégis meglepően keveset tudunk róla. Ez nem más, mint az alvás.
25 év az életünkből
Arról, hogy pontosan mennyit kell aludnunk, nincs kőbe vésett szabály. Függ az életkortól, az életmódtól és attól is, mi magunk hogyan működünk. De ha az „átlagos” 7–9 órával számolunk, meglepő számok jönnek ki:
• napi 8 óra heti 56 órát jelent,
• évente kb. 2920 órát, vagyis 122 napot,
• összesen pedig akár 25 évet.
Igen, jól olvasod: egy teljes emberöltőnyi időt töltünk alvással. És még így is kevesebbet, mint régen. Nagyjából 100 évvel ezelőtt az emberek akár 20%-kal is többet aludtak. A mai, folyamatosan pörgő életmód, a stressz és a képernyők viszont jócskán lecsípnek ebből az időből.
Sokan azt hiszik, elég a mennyiség
És itt jön a csavar: hiába van meg a „kötelező” 7–8 óra, attól még a minőségi alvás és az ágyban eltöltött idő között óriási különbség van. Ahhoz ugyanis, hogy kipihenten ébredjünk és a sejtjeink, szerveink valóban regenerálódjanak alvás közben, nem elég pusztán lefeküdni. Egy egészséges, normál éjszakai alvás során általában 4–6 alváscikluson megyünk keresztül, amelyek nagyjából 90–110 percig tartanak. Ezeken belül váltják egymást az NREM- és a REM-fázisok, vagyis a mélyebb, regeneráló szakaszok és az álmodással járó fázisok. Ha ez a ritmus valahol megtörik – mert sokszor megébredünk, túl sok inger ér lefekvés előtt, vagy egyszerűen nem tudunk ellazulni –, az másnap azonnal érezhető.
Nem véletlen, hogy mindenki „jobban szeretne aludni”
Már a régi idők emberét is foglalkoztatta, hogyan tudna jobban aludni. Főként megfigyelésekre hagyatkoztak, aztán kialakultak különféle szokások és hiedelmek.
Van, aki szerint az sem mindegy, merre áll az ágy: a kelet–nyugati irány például egyesek szerint segíti a nyugodtabb alvást. Mások a holdkőre esküsznek, amit a belső egyensúly és a feszültségoldás szimbólumának tartanak.
Ezek valószínűleg inkább megnyugtató rituálék, mint valódi megoldások, de egy dolgot jól mutatnak: az alvás minősége mindig is foglalkoztatta az embert.
És ott vannak az álmok is
Alvás közben nemcsak a szervezet regenerálódik, hanem az agy is „rendet rak”. Feldolgozza a nap eseményeit, élményeit, feszültségeit. És ennek egyik legizgalmasabb lenyomata az álmodás.
Az álmok főként a REM-fázisban jelennek meg, és bár sokszor furcsák vagy nehezen értelmezhetők, fontos szerepük van a mentális egyensúly fenntartásában. Nem véletlen, hogy az emberek már nagyon régóta próbálnak valamit kezdeni velük – főleg, ha nem éppen kellemesek. Az észak-amerikai indián hagyományokból ismert álomfogó például ma inkább dekorációként jelenik meg a hálószobákban, eredetileg azonban egészen konkrét célt szolgált. A hiedelem szerint „megszűrte” az álmokat: a jók átjutottak rajta, a rosszak pedig fennakadtak és eltűntek.
Az európai hagyományokban egészen más irányból közelítették meg ugyanezt a kérdést. Sokáig tartották úgy, hogy a tükör nem a hálószobába való – főleg nem az ággyal szemben. Úgy hitték, hogy ezen keresztül nyugtalanító energiák vagy akár rossz szellemek is „átjuthatnak”, és megzavarhatják az éjszakai pihenést.
Ma már inkább érdekes kulturális emlékekként tekintünk ezekre, de a mögöttes igény nagyon is ismerős: szeretnénk nyugodtan aludni, és nem az éjszaka közepén felriadva, zaklatottan ébredni.
Átmeneti alvási nehézségek? Hívd segítségül a gyógynövényeket!
De mi van akkor, ha olyan időszakon megyünk keresztül, amikor minden igyekezetünk ellenére sem jön álom a szemünkre? Ilyenkor átmenetileg érdemes lehet a nyugtató-altató hatású gyógynövényekhez fordulni. Ilyen gyógynövények – a macskagyökér, a komló és a citromfű – kivonatát tartalmazza a Sedacur forte, vény nélkül kapható gyógyszer. A Sedacur forte nappal oldja a feszültséget, este pedig segíti az elalvást és a nyugodt éjszakai pihenést. Nincs negatív hatással a napközbeni koncentrációra, és az autóvezetéshez szükséges készségeket sem befolyásolja.
A KOCKÁZATOKRÓL ÉS A MELLÉKHATÁSOKRÓL OLVASSA EL A BETEGTÁJÉKOZTATÓT, VAGY KÉRDEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT, GYÓGYSZERÉSZÉT!
