Mesterséges intelligencia, robotika, digitális betegkövető rendszerek – ez nem a jövő, sok országban már léteznek az intelligens kórházak, melyek az egészségügyi ellátást magasabb szintre emelik.

Az egészségügy fejlesztése mindig sarkalatos pont a társadalmat foglalkoztató kérdésekben. Egy kórháznak és a benne használható eszközöknek és technológiának is lépést kell tartania a modern korral, és folyamatosan fejlődnie kell ahhoz, hogy a lehető legkönnyebben ellássa betegeit és megkönnyítse dolgozóinak munkáját. Ehhez a „tökéletességhez” közelítenek az úgynevezett smart kórházak. Erről beszélgettünk Vörösmarty Attila egyetemi okleveles ápolóval.

Kezdjük rögtön az elején – mit takar a smart kórház kifejezés?

Röviden azt jelenti, hogy olyan intelligens eszközöket alkalmaznak az egészségügyben, melyek megkönnyítik az egészségügyi dolgozók munkáját és növelik a betegek komfortérzetét. Rengeteg mindent értünk ezalatt, például beszélhetünk a tűzvédelmi rendszerről, a liftek működtetéséről, a beteghívó rendszerekről, az ápolói és az orvosi szakrendszerekről, az adminisztrációt és dokumentációt megkönnyítő okoseszközökről, a betegelégedettséghez tartozó dolgokról vagy a gazdálkodó rendszerekről, amihez többek között az anyagfelhasználás, a leltár és a finanszírozás tartozik.

vorosmarty_attila
Forrás: Vörösmarty Attila

Milyen eszközökre gondolhatunk, amik megkönnyítik az ápolók és az orvosok munkáját?

Az okosalkalmazások a szakdolgozókat segítik a mindennapokban - vegyük például a mobiltelefonokat. Amikor a beteg csönget a nővérhívón, a dolgozó odamegy hozzá, megkérdezi, miben segíthet. A páciens mondjuk egy pohár vizet szeretne, ekkor a nővér elmegy a pohárért, visszahozza, megtölti a beteg számára, majd visszasétál a pulthoz. A mobil használatával viszont időt és energiát spórolhatunk azzal, ha közvetlenül elérhetjük így a beteget. Ez azért fontos, mert láthatjuk, hogy az ápolók egész nap mozgásban vannak. Lépésszámláló segítségével összehasonlították egy normál kórház és egy smart kórház ugyanazon osztályának nővéreit, és utóbbiaknak majdnem negyven százalékkal kevesebbet kellett talpon lenniük, mint a normál kórházban dolgozóknak. Ez nagyon apró dolog, mégis nagy változást érhetünk el vele.

A mobil abban is hasznos, hogy általa a dolgozók nem függenek az asztali számítógépektől. A koronavírus járvány alatt pedig megtapasztaltuk, hogy milyen kockázata van ezeknek a gépeknek, melyek átadhatják a fertőzést, hiszen sokan használják őket nap, mint nap. A telefont viszont kizárólag a gazdája használja, így elég csak azt lefertőtleníteni a munka végeztével.

Egy másik példa, hogy az ápolóknak rengeteget kell emelniük munkájuk során, de az intelligens kórházakban léteznek olyan ágyak, amelyekkel a beteg forgatása automatikusan történik.

Magyarországon van ilyen intelligens intézmény?

Itthon még nincs, csak a tervezés fázisában van a leendő intelligens kórház. A hírekből lehet tudni, hogy már kijelölték a helyét az M7-es és M3-as autópályák találkozásánál. A koronavírus járvány és a lélegeztetőgépekhez kapcsolódó tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy nem lesz elég, ha megvan a megfelelő infrastruktúra és az eszközpark, olyan emberek is kellenek, akik azokat működtetni tudják.

szuperkorhaz
A leendő okoskórház modellje.
Forrás: youtube.com

Tehát az építkezés mellé érdemes lenne egy képzést is indítani, amely megtanítja a leendő dolgozóknak a kórház eszközeinek használatát?

Igen, hiszen nem akkor kell majd elkezdeni a szakemberek képzését, amikor két-három év múlva sikerül felépíteni azt az intézményt. Amerikában ezt úgy oldották meg, hogy minden smart kórház mellett épült egy kis smart kórház, ahol ugyanazok a berendezések vannak, mint az eredetiben, de nem élő embereken gyakorolnak a dolgozók. Az itthon is használatos skill-laborhoz hasonlóan bábukon végzik el azokat a beavatkozásokat, amelyeket később a betegeken fognak. Az úgynevezett „smart-nővérek” képzése az USA-ban nagyon sok helyen már így történik, és addig nem mehetnek tovább, míg minden eszköz alkalmazását meg nem tanulták. Természetesen ugyanez igaz az orvosokra is.

Ahhoz, hogy egy intelligens kórházban megfelelően és hatékonyan tudjunk dolgozni, helyt kell, hogy kapjon egy előkészítő folyamat, melynek során az ápolók megismerik majd az eszközöket. Ez véleményem szerint minimum féléves, de jobb, ha egyéves időtartamú lenne. Szeretném kiemelni annak fontosságát, hogy magunkévá tegyük ezt a digitális szemléletet, hiszen ez a jövő.

Nagyszerű dolog még az ápolási informatikusok képzése, ez Amerikában már működik is. Ők azért fontosak, mert ápolói és informatikusi végzettségük is van egyszerre, így a rendszer fejlesztésében "egészségügyis" szemmel vehetnek részt, és nem mint külső szemlélő. Ez nagyban megkönnyíti a helyzetet, hiszen fontos, hogy a modulok az ápolási folyamatra épüljenek.

A mostani kórházainkat nem lehet átépíteni, átalakítani intelligens kórházzá?

Részben lehetséges. Például ilyen a fűtés automatizálása, az intelligens funkciókkal ellátott betegágy, a műtéti eljárások automatizálása vagy a multimédia rendszer kiépítése a betegek számára. A teljes információs és kommunikációs technológiák összekapcsolása azonban lehetetlen, nem beszélve a költségekről a régi kórházak esetében.

A smart kórházban a beteg megérkezéskor kap egy karperecet, ami máris megméri a hőmérsékletét és a vérnyomását, miközben a sürgősségi osztályra kerül, ahol az összes adata láthatóvá válik. Szerencsére annyira védett hálózatuk és informatikai rendszerük van az ilyen intézményeknek, hogy az adatok teljes biztonságban vannak. Ha az adott betegnek még nincs a rendszerben adata, akkor a smart információs pultnál minden fontosat bevisznek róla. Követhető lesz az is, hogy mennyi ideig vár az orvosra, és a vitális paramétereit is látni - mennyi a hőmérséklete, a vérnyomása, milyen a légzése. A sürgősségiken itthon előfordulhat a nagy forgalom mellett, hogy elveszik a beteg, de az említett karpereccel ez kizárható.

Emellett a maga a páciens is beregisztrálja magát, kitölt egy kérdőívet az állapotára és problémájára vonatkozóan, és mire az orvoshoz jut, e válaszok alapján ő már sokkal közelebb lesz a diagnózishoz és a kezelési opciókhoz.

Fontos továbbá, hogy egy intelligens kórházban nem használnak papírt, minden elektronikusan van tárolva. Így ha egy páciensnek meg szeretnék nézni a kórtörténetét egy adott kórházban, minden további nélkül megtehetik az arra illetékesek. Papírok helyett bármilyen elektronikus eszköz segítségével, a kórház bármelyik pontjáról elérhető az adat.

A betegek komfortérzetét is növeli, ha jó helye van, ha az őt gyógyítók és ápolók megfelelően tudják használni az eszközöket, és nem azt látja, hogy valami nem működik. Kutatások igazolták, hogy akik ilyen kórházban voltak, azok két és fél nappal kevesebbet kellett, hogy bent feküdjenek.

Borítókép forrása: pexels.com