Az alkalmi gyomorégés normális jelenség és ritkán jelez súlyosabb problémát. Ha azonban valamilyen ok miatt tartóssá válik, akár gyomorfekélyt is okozhat.
A nyelőcső és a gyomor között elhelyezkedő izom feladata, hogy az evés során ellazuljon, majd annak befejezésekor meghúzódjon az ételt és a savat a gyomorban tartva. Néhány embernél azonban ez az izom túlságosan ellazul, ha nagyobb adag ételt fogyasztanak, vagy amikor az étkezés után lefekszenek. Ennek eredményeképpen ez az izom újra megnyílik, lehetővé téve az étel vagy a gyomorsav nyelőcsőbe jutását, ami kiváltja a kellemetlen tünetekkel (maró, savanyú érzés a torokban, mellkasi vagy gyomortáji fájdalom) járó refluxot.
Hogyan kezelhető a gyomorégés?
Nem gyógyszeres és gyógyszeres kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre, amelyek az alábbiak lehetnek:
Nem gyógyszeres kezelési lehetőségek
A gyomorégés enyhítésére vagy megszüntetésére irányuló lehetőségek az egyszerű életmódbeli változtatásokat foglalják magukba:
- az ágy fejvégének megemelése
- lazább ruházat viselése
- kisebb ételadagok fogyasztása vagy az étkezés mellőzése két-három órával a lefekvés előtt
- az alkohol és a dohányzás kerülése vagy mértékének csökkentése
- a gyomorégést kiváltó ételek és italok (például kávé, paradicsom, csokoládé, hagyma) kerülése
- fogyás.
Gyógyszeres terápia
Az általában vény nélkül kapható gyógyszerek három osztályát alkalmazzák a gyomorégés kezelésére:
- savcsökkentők
- hisztamin vagy H2 blokkolók
- protonpumpa-gátlók.
Ezek a gyógyszerek hatékonyak és jól tolerálhatók, viszont hosszabb távon szedve növelhetik az emésztőrendszeri fertőzések kockázatát, valamint csökkenthetik a vitaminok és a kalcium felszívódását, ezért a szakorvossal egyeztetve javasolt alkalmazni azokat. A protonpumpa-gátló gyógyszerek naponta használhatók a gyakoribb tünetek esetén, vagy ha más gyógyszerek nem nyújtanak enyhülést. Ha a tünetek egyre súlyosabbak és gyakrabban jelentkeznek, mindenképpen orvoshoz kell fordulni a komolyabb betegségek kizárása érdekében.
