Az ún. szuperélelmiszerek olyan alapanyagok, amelyek különösen gazdagok egy vagy több tápanyagban, így pozitív hatással vannak az egészségünkre.
A szuperélelmiszerek tápanyagtartalma - legalábbis az „átlag” élelmiszerekhez képest - különösen magas, így ennek köszönhetően pozitív hatással vannak az egészségünkre. Korábban általában távoli helyekről származtak, és - részben - az élelmiszermarketingnek köszönhetően, meglehetősen költségesek voltak. Ilyen például a goji bogyó, a különböző algák és moszatok, a hajdina és a chia mag.
Környezeti hatás
Az árukon kívül nem elhanyagolható szempont az sem, hogy ezeknek az élelmiszereknek a hosszú szállítási útvonal miatt jelentős a környezeti terhelésük (károsanyag kibocsátás), az ökolábnyomuk, ráadásul a termesztésük körülményei sem optimálisak. A másik érdekes következménye a fellendült fejlett országokbeli keresletnek, hogy a helyi lakosok számára már nehezen megfizethetővé drágultak az addigi alapélelmiszernek számító termékek (például a dél- amerikai quinoa).
Miért válasszuk a superfoodokat?
Táplálkozástudományi szempontból a szuperélelmiszerek vitamin és antioxidáns tartalma jelentős, a legtöbb esetben növényi eredetűek, és előfordul, hogy a kimutatható, klinikai hatás kiváltásához a gyakorlatban kivitelezhetetlen mennyiséget kellene belőlük megenni (például zöld levelesekből akár több kilónyit, fokhagymából 2-3 fejnyit).
Azonban jó hír számunkra, hogy számos olyan, eddig alábecsült superfood terem itthon is, mely tápanyagtartalma (vitamin, ásványi anyag, rost, zsírsavak, stb) magasabb, mint a drágább külföldieké.
Néhány példa: a gojibogyót magas antioxidáns - kiemelten C-vitamin - tartalma miatt szeretjük, de a hazai csipkebogyó 22-szer többet tartalmaz belőle. Ami fontos: a C-vitamin nem bírja a hőt, kb. 70°C-nál bomlik, ezért ha vitaminbomba csipkebogyó teát szeretnénk készíteni, inkább áztassuk egy éjszakára langyos vízbe a csipkebogyót, ne forrázzuk le, mert akkor elveszti a vitamintartalmát.
A chia mag szuper omega-3 zsírsav forrás, de lenmaggal, mákkal vagy dióval kiváltható.
A távolról érkező kesudió zsírsavösszetétele nagyon hasonlít a tökmagéra, választhatjuk ezt is helyette.
Gyümölcsök közül az antioxidáns (és szénhidrát) tartalma miatt az aszalt datolya helyett az aszalt szilva is tökéletes, az acai bogyót pedig a szeder és az áfonya is kiváltja.
A halak is fontos elemei az egészséges vegyes étrendnek, különösen a tengeri halakat promotálják a fehérje- és zsírsavartartalmuk miatt. A hazai halak közül a busa, a harcsa és a pisztráng tápanyagtartalma versenyképes a lazaccal és a gyakrabban fogyasztott tengeri halakkal (például tonhal, tőkehal).
A kókuszzsír/kókuszolaj az utóbbi években igazi sztáralapanyag lett. Először elsősorban a ketogén diéta kapcsán került be a köztudatba. A kókuszzsír rendkívül gazdag telített zsírsavakban, így péládul bő zsiradékban sütésre kiváló, de az összetétele alig különbözik a sertészsírtól. A repceolaj ellenben kiváló zsírsavösszetételű gazdag többszörösen telítetlen zsírsavakban (omega-3), remek E-viamin forrás, ráadásul hőálló, így főzésre is tökéletesen alkalmas.
Fontos, hogy az étrendünk összességében feleljen meg az egészséges táplálkozás alapelveinek, nem egy-egy "kiragadott" élelmiszer fogyasztásán múlik az egészségünk. A superfoodok méltán részei a heti menüknek, de ha fontos a környezetünkre gyakorolt hatás is, akkor próbáljuk meg ezeket hazai termelőtől származó alapanyagokkal pótolni.
