A bárányhimlő a védőoltással nem védett, 3 és 10 év közötti gyermekek egyik leggyakoribb és legragályosabb fertőző betegsége.
A bárányhimlő (varicella) a védőoltással nem védett, 3 és 10 év közötti gyermekek (a csecsemők a szoptatási időszakban az anya immunrendszerének védelme alatt vannak) egyik leggyakoribb és legragályosabb (100 nem védett ember közül 90-et megbetegít), hólyagos kiütésekkel járó fertőző betegsége.
A varicella az egész világon elterjedt betegség, melyen a legtöbb ember már gyermekkorában átesik. Kizárólag emberről emberre terjed cseppfertőzéssel (például köhögés, tüsszentés), de direkt (például a hólyagok váladékának megérintése) és indirekt kontaktussal (például közös használatú poharak, evőeszközök, játékok) is átadható a kórokozó. A bárányhimlős anya a terhesség ideje alatt vagy a szülést követő napokban megfertőzheti a magzatot, illetve az újszülöttet. A terhesség során jelentkező övsömör nem veszélyes a magzatra. Az átlagosan 14-16 napos lappangási (tünetmentes) időszakban a beteg már terjeszti a fertőzést, ezért a közösségekben (például óvoda) az óvintézkedések ellenére többen is megfertőződhetnek. A fertőzőképes állapot a hólyagok pörkösödéséig tart. A bárányhimlőn átesett személy általában egy életre védetté válik. A kórokozó ellen nem védett személy (például enyhe lefolyású első fertőzés, védőoltás hiánya) az övsömörös betegtől (bőrkontaktus) is megfertőződhet/újrafertőződhet bárányhimlővel. Leggyakrabban a téli és tavaszi hónapokban fordul elő.
Kórokozó
A Varicella zoster vírus, mely csak az embert betegíti meg. A gyógyulást követően az idegrostokban „megbújik” és felnőttkorban, a szervezet immunrendszerének gyengülését követően (például stressz, időskor) reaktiválódva övsömör formájában jelentkezhet.
A szervezetbe kerülő vírus a légutak nyirokcsomóiban (például garatmandula) szaporodik. Onnan néhány nap múlva a véráramba, majd a különböző szervekbe kerül. Szaporodását az agytörzs sejtjeiben folytatja, ahonnan a fertőzést követő 14. nap környékén ismét a véráramba jut, megfertőzve a bőrsejteket és kialakítva a jellegzetes tüneteket.
Tünetek
Az általános tünetek (rossz közérzet, hőemelkedés, láz, izom-, has- és torokfájdalom) megjelenését követően, a 14. nap környékén megjelennek az arcon, a törzsön és a végtagokon elhelyezkedő kiütések. Ezek vizes, később gennyet tartalmazó, viszkető hólyagokká válnak, kifakadnak, majd a 2. héten pörkösödéssel gyógyulnak. A betegség jellemzője, hogy a bőrtünetek minden formája egyszerre van jelen. A felnőttkorban, általában 50 és 80 év között előforduló övsömör (herpes zoster) bőrtünetei a bárányhimlőéhez hasonlóan néznek ki, de csak azon idegrost által beidegzett területre (leggyakrabban a törzs egyik felén) lokalizálódik, amelyben a „megbújt” vírusok aktivizálódnak. A fájdalmat követően megjelenő hólyagok megfelelő kezelés esetén 2-3 hét alatt meggyógyulnak. A betegség könnyen gyógyul, a szervezet képes magától is megbirkózni vele (a nevében lévő „bárány” előtag is erre utal), de gyakran alakulnak ki szövődmények (például hónapokig tartó idegfájdalom, agyvelőgyulladás, a szem környékén lévő hólyagokból a vírus a szaruhártyára kerülve vakságot okozhat). A bárányhimlő leggyakoribb gyermekkori szövődménye a hólyagok elkaparása következtében kialakuló, baktériumok okozta felülfertőződés (a gyermekek körmét rövidre kell vágni).
Vizsgálatok
Általános orvosi vizsgálat, jellegzetes tünetek hiányában vérvizsgálat (ellenanyagok kimutatása) szükséges.
Kezelés
A varicella magától gyógyul, vírus elleni (antivirális) kezelés csak legyengült immunrendszerű betegeknél szükséges. A láz csillapítására aszpirin tartalmú gyógyszer nem használható, mert a gyermekeknél nagyon ritkán Reye-szindrómát (agyvelő- és májgyulladás) okozhat. A szájüregben is jelentkezhetnek a bőrtünetek, ezért a szilárd, valamint a túl savas, lúgos és fűszeres ételek és italok kerülendők. A beteg a bőrtünetek elmúltáig lehetőleg maradjon otthon a vírus terjesztésének és a felülfertőzések elkerülése végett.
Megelőzés
A varicella enyhe lefolyású, magától gyógyuló betegségként nem igényelne védőoltást, a gyakori és akár súlyos szövődményei miatt azonban szükség van a vakcinációra. A bárányhimlő elleni oltóanyagok élő, gyengített vírusokat tartalmaznak, amelyek az immunrendszert ellenanyagok termelésére késztetik a betegség kialakulása nélkül. A vakcinák a kilenc hónapos és annál idősebb személyek aktív immunizálására alkalmasak. A védettség eléréséhez mindkét, hazánkban kapható védőoltás esetében két dózis szükséges. A beadást követően 15-20 nap múlva alakul ki a védettség. A bárányhimlős betegekkel közvetlen kapcsolatban lévő személyeknek (például családtagok, fertőzött anya újszülöttje), ha még nem estek át a fertőzésen, ún. posztexpozíciós profilaxisként Varicella zoster vírus elleni immunglobulin adható.
