A várandósság alatti súlyos stressznek hosszútávú hatása lehet a gyermekek egészségére.
A British Journal of Psychiatry tanulmányában több mint 3600 várandós nőt kérdeztek meg arról, hogy éltek-e át stressz, ha igen, kisebb vagy nagyobb mértékűt. A kutatók igyekeztek kiszűrni az egyéb tényezőket, többek között a várandós nő pszichiátriai betegségeit és dohányzását, hogy kiderüljön, mekkora szerepet játszik önmagában a várandósság alatti stressz. A résztvevők gyermekei 1975-ben és 1976-ban születtek. Amikor a gyermekek 30 évesek lettek, megvizsgálták, hányuknál alakult ki személyiségzavart. Negyven olyan esetet találtak, ahol kórházi kezelésre is szükség volt.
A tanulmány azzal a megállapítással zárult, hogy a várandósság alatti súlyos stressznek hosszú távú hatása lehet a gyermekekre. Akiknek az édesanyjuk súlyos stresszt élt át terhesen, 9,53-szor nagyobb eséllyel lettek személyiségzavarosak, mint akiket nem ért stressz magzatként. Akik enyhe stresszt éltek át, négyszer akkora kockázatnak voltak kitéve. A résztvevő anyák stresszforrásként leggyakrabban a párkapcsolati-, szociális- vagy lelki problémákat jelöltek meg.
A személyiségzavar azt jelenti, hogy a beteg személyisége megnehezíti a saját és környezete életét: vannak, akik túlzottan szoronganak, érzelmileg labilisak vagy antiszociálisak, a tünetek széles skálán helyezkednek el. A tudósok úgy tartják, minden huszadik ember személyiségzavartól szenved. Ezeknél az embereknek nagyobb eséllyel alakul ki egyéb mentális zavar, többek között depresszió, alkohol- vagy drogprobléma.
