Az ekcéma egy nagyon gyakori állapot, a bőrgyulladás egyik formája, ami viszkető, pikkelyes, bőrszerű foltok vagy dudorok kialakulását okozza.
Számos okból alakulhat ki ekcéma, és sok tényező befolyásolja, hogy az állapot javul-e vagy rosszabb lesz-e. Az ekcéma fellángolásának egyik fő oka a stressz.
Mi a kapcsolat a stressz és az ekcéma között?
Az orvosok régóta tudják, hogy a stressz nem tesz jót az egészségnek. Sok krónikus betegséget és mentális egészségi állapotot érint a stressz. Ez magában foglalja a bőrbetegségeket, például az ekcémát - minél nagyobb a stressz, annál rosszabbak az ekcéma tünetei.
A kihívás az, hogy nehéz mérni a stresszt, mivel nem számszerűsíthető – nem végezhető olyan teszt, mint például a cukorbetegség vagy a vérnyomás esetében. A stressz azonban szinte mindenre hatással van a szervezetben, beleértve azt is, hogy milyen gyorsan gyógyulunk a műtét után, vagy milyen gyorsan reagálunk a gyógyszeres kezelésre. Ez nagyon szubjektív.
A szakemberek azonban tudják, hogy a stressz és az ekcéma közötti kapcsolatnak köze van a hormonokhoz. A jó közérzet hormonjai, az endorfinok szinte általában lecsökken stresszes állapotban. Amikor „harcolj vagy menekülj” módban vagyunk, a pulzusszám általában felgyorsul, a vérnyomás ennek megfelelően reagál, a szervezetünk pedig más hormonokat (például kortizol) fog felszabadítani. A folyamatos harc vagy menekülés üzemmódban való tartózkodás azonban káros lehet az egészségre, és ilyenkor „fellángolhat” az ekcéma is.
A stressz okozta ekcéma megelőzésének módjai
A stresszszint alacsonyan tartása az egyik módja annak, hogy az ekcéma tüneteit kordában tartsuk. Íme, néhány lehetőség, amelyeket érdemes kipróbálni:
Rendszeres testmozgás: Ennek hatására endorfinok, vagyis a nyugalom és boldogság érzését okozó hormonok szabadulnak fel. Olyan edzésforma (például úszás, gyors séta, kerékpározás) ajánlott hetente háromszor, amely gyakorlása esetén a pulzusszám 15-20 percre folyamatosan elég magas szintre emelkedik. Ez kell ahhoz, hogy ezek a jó hormonok felszabaduljanak az agyban és a testben, és így hatékonyak legyenek a stresszszint csökkentésében.
Egészséges étrend: A kiegyensúlyozott, vitaminokban és tápanyagokban gazdag étrend a stressz csökkentésének másik kulcsfontosságú része. Ez biztosítja, hogy elegendő tápanyaghoz jusson a szervezet ahhoz, hogy felszabadítsa a jó közérzet hormonjait.
Alvás: Ez egy másik biztos módja annak, hogy kordában tartsuk a stresszt, bár minden felnőttnek különböző mennyiségű alvásra van szüksége ahhoz, hogy kipihentnek érezze magát.
Relaxációs technikák: A meditáció és az éber figyelem gyakorlása segíthet abban, hogy nyugodtabbnak, középpontosabbnak érezzük magunkat, ami csökkentheti a stressz szintjét.
