A daganatos megbetegedések a szív-és érrendszeri betegségek után a második leggyakoribb halálokok Magyarországon.

A daganat a szervezet megváltozott sejtjeinek progresszív, irreverzibilis osztódásából származó körülírt szövetszaporulat, amelynek növekedése a kiváltó tényezők megszűnése után is tovább tart és viszonylag független a szervezet szabályozó mechanizmusától. A sejtosztódást és a sejtek elhalásának egyensúlyát fiziológiai folyamat szabályozza. DNS mutációk következtében azonban ez a folyamat szabályozatlanná válik, ami daganat kialakulásához vezethet (például a BRCA1 és BRCA2 mutációi a mellrák korai kialakulását eredményezik). A karcinogenezis folyamatában onkogének (elősegítik a daganat kialakulását) és tumorszuppresszor gének (megakadályozzák a daganat kialakulását) vesznek részt. A daganat kialakulásához mindkét géntípus mutációja szükséges. A mutációt genetikus, életmódbeli (például dohányzás, alkoholizmus, egészségtelen táplálkozás, hiánybetegségek), környezeti (például azbeszt, növényvédő szerek, légszennyezés, ionizáló sugárzás) és egyéb tényezők (például mikroorganizmusok, szabadgyökök) okozhatják.

A daganatok jó- vagy rosszindulatúak lehetnek. A jóindulatú (benignus) daganatra nem jellemző az invazivitás, az áttét (metasztázis) és az eltávolítás utáni kiújulás képződése. Lokálisan jelentős növekedést érhet el, így súlyos befolyásolhatja az érintett szerv működését (például az agyalapi mirigy jóindulatú daganata a látóideget nyomva látótérkiesést okozhat). A rosszindulatú (malignus) daganat a környező szövetekbe terjedve ("lokoregionális invázió") károsítja azokat, illetve távoli áttéteket képezhet. A daganatok sejttípusok szerint is osztályozhatók: a carcinoma a hámszövet (például bőr, elválasztó mirigyek), a sarcoma az izom-, kötő- és támasztószövetek (például izom, csont, ízületi porcok), a lymphoma a nyirokcsomók, a leukemia pedig a vérképzésben résztvevő csontvelői sejtek daganatát jelenti.

daganatok_mutet
Forrás: pixabay.com

A daganatokat a megjelenő általános és specifikus tünetekből (például rossz közérzet, fáradékonyság, étvágytalanság, indokolatlan fogyás, nehezen és lassan gyógyuló sebek, lokalizációtól függően vérzés) vagy szűrővizsgálatokkal (például mammográfia) lehet felismerni. A végleges diagnózis felállításához szövettani eredményre van szükség. A kezelés módját a daganat elhelyezkedése, előrehaladottsága és a beteg általános állapota határozza meg. A leggyakoribb kezelési módszer a kemoterápia, a sugárkezelés, a sebészeti beavatkozás és az immunterápia.

Borítókép forrása: pixabay.com