A szójafogyasztás és az emlőrák kapcsolatát több mint 25 éve kutatják és tanulmányozzák, de jelenleg nincs olyan adat, amely bizonyítaná a szójafogyasztás káros hatását.
A szójatermékek izoflavonokat tartalmaznak. Ezek olyan molekulák, amelyek hasonlóak az ösztrogén hormonhoz. Ez a hasonlóság vezetett azokhoz az elméleti aggályokhoz, amelyek szerint a szója növelheti az ösztrogén-érzékeny daganatos megbetegedések (beleértve az emlőrákot is) kockázatát.
Az embereken végzett klinikai vizsgálatok azonban azt mutatják, hogy az izoflavonok valójában nem azonosak az ösztrogénnel. Az izoflavonok és az ösztrogén nem egyformán preferálják az ösztrogénreceptor kötődését, és ez a megkülönböztetés nagyon eltérő hatásokat eredményezhet. A vizsgálatok nem erősítették meg a kapcsolatot a természetes szója fogyasztása és az emlőrák kialakulása között, vagyis az izoflavonok bevitele nem fokozza az emlőrák kockázatát. Például egy 2010-ben közzétett tanulmányban nem találtak összefüggést a fitoösztrogén-fogyasztás (amely magában foglalja a szójatermékeket) és az emlőrák megnövekedett kockázata között. Sőt, egyes szakértők szerint inkább védőhatású a fogyasztásuk.
Mégis, amikor a különböző vizsgálatok bármilyen kezdeti lehetséges összefüggést sugallnak bármely élelmiszer és a daganatos megbetegedések között, a téves információk gyorsan elterjedhetnek. A fogyasztók ezek alapján feltételezik az ok-okozati összefüggéseket, de a valóságban hosszútávú kutatásra van szükség ezek bizonyításához. Például az emlőrák aránya jóval magasabb az Egyesült Államokban, mint például sok ázsiai országban, ahol a szója az étrend egyik fő alapanyaga. Ezekben az országokban jellemző az alacsony zsírtartalmú étrend, ami csökkenti a rákos megbetegedések kockázatát.
Az emlőrák egyéb kockázati tényezői - mint az elhízás, a dohányzás, a mozgásszegény életmód, a magas telített zsírok bevitele vagy a genetika - nagyobb aggodalomra adnak okot, mint a növényi ösztrogének (például a szója) fogyasztása.
Amennyiben szereti a szóját, a szójaalapú termékek kiválasztásakor inkább a természetes lehetőségeket (edamame, szójatej, tofu) kell választani (mértékkel fogyasztva), nem a feldolgozott formáit. Javasolt a szója-izoflavon kivonatok kerülése, mert az étrend-kiegészítőkben lévő mennyiségük több százszor nagyobb lehet, mint a természetes formában lévő mennyiség.