A szájüregben és a bélben található mikrobák egyensúlyának zavara nagy szerepet játszik az emésztőszervi betegségek kialakulásában.

Az emberi testben és a testen található mikroorganizmusok legalább tízszeresen meghaladják az emberi sejtek számát. Az emberi mikrobiom, vagyis a testünkben élő kommenzalista, szimbionta és patogén mikroorganizmusok alkotta ökológiai rendszer még az egyének között is figyelemre méltóan változatos összetételt, a mikrobák populációinak külön mintázatát mutatja.

Az emberi mikrobiom jellemzése érdekében a Humán Mikrobiom Projekt 2007-ben indult, és 300 egészséges felnőtt ember mikrobiomját elemezte. A projekt befejezését követően a mikrobiomkutatás új korszaka kezdődött és számos áttörő felfedezés került napvilágra a humán mikrobiom és az egészség kapcsolatáról. Jelenleg az emberi mikrobiom fontos szabályozóként jelenik meg az emberi szervezet élettani funkcióiban (például immunvédelem). Köztudottá vált, hogy az emberi mikrobiom zavara szorosan összefügg az emberi test számos betegségével, mivel ez esetben károsodik a fiziológiai funkciók és a kóros folyamatok szabályozása.

mikrobiom bélrendszer
Forrás: Shutterstock / PuzzlePix

Például a szájon át a bélbe és a bélből a szájba terjedő mikrobiális transzmissziók mindkét helyen alakíthatják és/vagy átalakíthatják a mikrobiális ökoszisztémát, hozzájárulva bizonyos betegségek kialakulásához, beleértve a különböző emésztőszervi kórképeket és a daganatos betegségeket.

Összességében nyilvánvaló, hogy az emésztőrendszeri mikrobiom zavara szorosan összefügg a bélbetegségek kialakulásával. Ennek figyelembe vétele nagyon fontos a pontos diagnózis és prognózis, valamint a hatékony kezelés szempontjából.

Forrás: https://www.mdpi.com/2072-6694/13/9/2124/htm
Borítókép forrása: Shutterstock / PuzzlePix