A D-vitamin befolyásolja az immunrendszer működését, de vajon az új koronavírus okozta fertőzés gyógyulási esélyeit is meghatározhatja az idősebb betegeknél?
Az új koronavírus okozta COVID-19 súlyos formáját a tüdőkárosodás miatti másodlagos akut légzési zavar jellemzi. Az úgynevezett légzési distressz szindróma a tünetek megjelenése után több mint hét nappal következik be és leggyakrabban az idős embereknél figyelhető meg. Felvetődött, hogy a légzőszervi szövődmények az immunrendszer szabályozatlanságából származnak, amelyet „citokinviharnak” neveznek. A COVID-19 súlyos formáinak egyik kezelési fókusza tehát ennek a citokinviharnak a korlátozása vagy megakadályozása lenne. Mivel az aktivált D-vitamin részt vesz bizonyos immunválaszokban (például a veleszületett immunitás aktiválása, az immunrendszer túlaktivációjának csökkentése), hiánya hozzájárulhat a súlyos tüdőgyulladásos betegeknél az intenzív osztályon történő ellátás szükségességéhez és a halálozási kockázat növekedéséhez.
A szakirodalmi adatok szerint a D-vitamin hiánya és a COVID-19 megnövekedett kockázata között összefüggés van a 60 évnél idősebb betegeknél. Ezenkívül a D-vitamin hiánya az új koronavírus okozta fertőzés esetén az idősebb betegeknél fokozza a betegség „rosszabb” kimenetelét (hosszabb ideig tartó kórházi ellátás, másodlagos fertőzések és egyéb szövődmények, halálozás) összehasonlítva a megfelelő D-vitamin-szinttel rendelkező betegekkel. Minél alacsonyabb a SARS-CoV-2 fertőzésben szenvedő beteg D-vitamin szintje, annál nagyobb a súlyos fertőzés és a halálozás kockázata.
A krónikus D-vitamin hiányát már jelzik a bizonyos csont és ízületi betegségek megjelenései, pótlása időben elkezdhető és könnyen megvalósítható, mivel a D-vitamin belsőleges oldat formájában kapható. Hatása széleskörű és a D-vitamin kiegészítés káros mellékhatásai ritkák. Mindezek a tények arra utalnak, hogy a D-vitamin-pótlás egyszerű megelőzési stratégiaként alkalmazható általában a légúti fertőzések, különösen a COVID-19 esetében.
