Az ólomfesték már évszázadok óta létezik, és azóta is okoz egészségi problémákat, így érdemes tudni, mit tehetünk, hogy megvédjük magunkat.
Miért adtak ólmot a festékhez?
Bizonyos ólomvegyületeket adtak a festékhez, hogy élénk színeket, például fehéret, sárgát és vöröset hozzanak létre. Mivel az ólom gazdagon pigmentált, az ólomfesték sokat segíthet nagy területek lefedésében. Az ólom a festéket nedvességgel szemben is ellenállóvá teszi, és gyorsabban szárad. Összességében, mivel az ólomfestéket tartósabb, széles körben használták épületekben, illetve fémek és gyermekjátékok bevonására.
Hogyan jut be az ólom a szervezetünkbe?
Az ólom lenyelhető, belélegezhető vagy a bőrön keresztül felszívódhat. A szervezetbe azonban több jut a belélegzés során. Amikor bekerül a szervezetbe, az ólom a csontokban, a vérben és a szövetekben „raktározódik”. Az életkor előrehaladtával a csontok veszítenek az ásványianyag-tartalmukból, és az ólom visszakerül a szervezetbe, fizikai és neurológiai problémákat okozva.
Mit tekintenek nagy mennyiségű ólomnak a szervezetben?
Egy felnőtt számára nem jelent nagy gondot a kis mennyiségű ólom a szervezetben. Az ólom alacsony tartománya egy felnőtt szervezetében kevesebb, mint 10 mikrogramm deciliterenként. Terhesség esetén az 5 mikrogramm/deciliter szint emelkedettnek számít, mivel a szervezetben lévő legkisebb mennyiségű ólom is fejlődési problémákat okozhat a születendő gyermek számára. A 10-25 mikrogramm/deciliter közötti ólomszint a rendszeres ólomexpozíciót jelzi. Orvosi kezelésre általában akkor van szükség, ha valakinél 80 mikrogramm/deciliter, vagy ha alacsonyabb a szintje, de az ólommérgezés tüneteit tapasztalja.
Az ólommérgezés egészségi hatásai
A véráramban lévő magas ólomszint súlyos egészségi problémákat okozhat, beleértve az alábbiakat:
Reproduktív problémák - Az ólommérgezés többféle módon is befolyásolhatja a reproduktív rendszert. A férfiak esetében az ólomexpozíció befolyásolhatja a libidót és a sperma minőségét. Ez például vetélésekhez, koraszüléshez vezethet a partner számára. A nők esetében az ólomnak való kitettség megváltoztathatja a menstruációs ciklust, csökkentheti a termékenységi potenciált, késlelteti a fogantatás idejét és megszakíthatja a hormontermelést.
Vérszegénység - A tartós ólomexpozíció lelassíthatja vagy leállíthatja a hemoglobin termelődését. A hemoglobin adja a vörösvértestek színét, és segíti a vért az oxigén szállításában a szervezetben. Ha ólom van a szervezetében, megakadályozhatja, hogy szervezete elegendő vashoz jusson, és ez vérszegénységhez vezethet.
Vesekárosodás - Általában azoknál fordul elő, akik több éves expozíció után nagy mennyiségű ólomnak vannak kitéve munkájuk során, illetve azoknál, akiknek már veseproblémájuk van. Az ivóvízből vagy a házfestékből származó alacsony ólomszint nem okoz vesekárosodást. Ha vesekárosodása van, ez nem feltétlenül nyilvánvaló, mivel a legtöbb ember nem tapasztal tüneteket. A károsodás azonban a vizeletben lévő extra fehérje, a magas vérnyomás vagy a köszvény fokozott kockázata formájában jelentkezhet.
Idegrendszeri károsodás - Károsíthatja a prefrontális agykérget (az információt feldolgozó részt), a hippocampust (az agynak azt a részét, amely a tanulást és a memóriát kezeli) és a kisagyat (az a rész, amely segít szabályozni a test mozgásait). A károsodás viselkedési problémákhoz is vezethet, például Alzheimer-kór, Parkinson-kór vagy akár skizofrénia.
Gyermekkori problémák - Bár minden korosztályt érinthet, az ólommérgezés a gyermekeket érinti a legsúlyosabban. Egészségi hatásai (hallásproblémák, fejfájás, alvászavar, hiperaktivitás, tanulási problémák, stb.) súlyosabbak a hat éven aluli gyermekeknél, mivel testük gyorsan fejlődik és növekszik. Ebben a korcsoportban az ólommérgezés kockázata is nagyobb, mivel a kisgyermekek gyakran a szájukba veszik a kezüket és egyéb tárgyakat.
