Az Egészségügyi Világszervezet tényfeltáró vizsgálata után is felmerültek olyan kulcsfontosságú kérdések, hogy mikor, hol és hogyan kezdődött a járvány.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kutatócsoportjának egy hónapig tartó, Kínában történt, a COVID-19 járvány eredetét vizsgáló missziója után a szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy az új koronavírus valószínűleg denevérekből származik és egy köztes állaton keresztül jut át ​​az emberekhez. De alapvető kérdések maradnak függőben azzal kapcsolatban, hogy a SARS-CoV-2 mikor, hol és hogyan fertőzte meg először az embereket.

Az új koronavírus az első ismert esetek előtt is keringett Wuhanban?

A vírus eredetének felderítéséhez elengedhetetlen, hogy pontosan meghatározzák, mikor jelentkeztek az első humán esetek. A WHO munkacsoportja megállapította, hogy az első ismert COVID-19-ben szenvedő beteg egy Wuhan-i irodai dolgozó volt, akinek nem volt utazási előzménye tünetei 2019. december 8-án kezdődtek. De a vírus valószínűleg előtte már terjedt a városban, mert a hónap végére már megemelkedett a fertőzöttek száma.

A korábbi terjedés bizonyítékai azonban nem elegendőek. Kínai kutatók átfogó felmérést végeztek a wuhani kórházak 2019. október és december között készített betegjelentéseiről, és kevesebb, mint 100 olyan személyt azonosítottak, akiknél a COVID-19 tünetei jelentkeztek. Ezután 67 ember vérében megvizsgálták a SARS-CoV-2 korábbi fertőzéséből származó antitesteket, de nem találtak ilyeneket. Ez azt sugallja, hogy december előtt nem volt járvány vagy szokatlan mértékű a halálesetek száma Hubei tartományban.

Egyes tudósok olyan vérmintákat vizsgáltak, amelyeket akár egy évvel a világjárvány előtt vettek, a kínai déli Guangzhou-ban (a SARS-CoV-2 közeli hozzátartozóit találták denevérekben Kína déli részén). A minták egy részében pozitívak voltak a SARS-CoV-2 elleni antitestek, de a teszt nem volt elég specifikus ahhoz, hogy biztosan kijelentsék, az antitesteket nem más vírus okozta fertőzés okozta.

A SARS-CoV-2 2019 decembere előtt terjedt el a világon?

Korábban az európai kutatók arról számoltak be, hogy 2019 novembere óta a vérbankokban vett mintákban találtak SARS-CoV-2 elleni antitesteket, bár ez nem feltétlenül utal arra, hogy a vírus Európából származik, de támogatja azt az elképzelést, hogy Wuhanban terjedt el az első ismert esetek előtt. Ennek ellenére szükséges az Európából származó vérminták újbóli vizsgálata annak megerősítése érdekében, hogy azok valóban a COVID-19 eseteire utalnak-e.

kutataás koronavírus
Forrás: pixabay.com

Mi volt a huanani piac szerepe?

A köztes állatot, amely a denevérektől az emberekig juttatta a vírust, nem sikerült azonosítani, de a kutatók úgy gondolják, hogy ez egy vad faj lehet, amelyet élelmiszerekként értékesítenek a jellemzően élő állatokat áruló piacon. A vírust örökítőanyagát a piac szennyvízében azonosították, de egyetlen állati tetemen sem találtak ilyet.

Fontos megállapítani, hogy a vírus hogyan került a piacra, és hogy állati tetemen volt-e. A WHO kitatói tíz olyan standot azonosítottak, amely vadon élő vagy tenyésztett vadon élő állatokat árult, amelyek a vírust a dél-kínai gazdaságokból vihették a piacra. Egyes húsukért értékesített vadállatok (például nyulak, vadászgörények) fogékonyak a SARS-CoV-2-re vagy a vele összefüggő, súlyos akut légzési szindrómát (SARS) okozó vírusra.

A fagyasztott vadhúsnak szerepe volt-e a vírus korai terjedésében?

A WHO csapata arra a következtetésre jutott, hogy valószínűleg a vírus az élő állatokról került az emberekre, de az is lehetséges, hogy a dél-kínai gazdaságokból származó fertőzött, fagyasztott vadhús révén került a huanani piacra, járványt okozva. Jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy a vírus fertőzött, fagyasztott vadállatok révén került volna a piacra. Ugyanolyan könnyen bevihették a vírust azok az emberek, akik a vadállatok húsát árulták.

A vírus a pandémia előtt is keringett az állatokban Kínában?

Annak megállapításához, hogy melyik állat juttatta át a vírust az emberekhez, a kutatóknak bizonyítékot kell találniuk az adott faj vírusára. A kínai kutatók körülbelül 30 000 vad-, haszon- és háziállatot teszteltek 2019-ben és 2020-ban, de nem találtak bizonyítékot aktív vagy korábbi SARS-CoV-2 fertőzésre. Ezek a felmérések azonban nem reprezentálják Kína teljes állatpopulációját, ezért még sok állatot kell megvizsgálni.

Forrás: https://www.nature.com/articles/d41586-021-00502-4
Borítókép forrása: pixabay.com