A tudományba vetett bizalom jelentősen befolyásolja a megelőző intézkedések betartására és a proszociális magatartásokra vonatkozó egyéni hajlandóságot.
A SARS-CoV-2 2019 decembere óta történő globális elterjedése súlyos népegészségügyi veszélyt jelent az emberekre szerte a világon. Az oltások bevezetése során a legalább 80 százalékos átoltottsági arány eléréséhez, így a vírus terjedésének megakadályozása érdekében az emberek viselkedésének megváltoztatására is szükség van.
A szükséges, megelőzést célzó cselekvések magukban foglalják a járványügyi hatóságok által előírt maszkviselését, a társadalmi távolságtartást, a gyakoribb kézmosást/kézfertőtlenítést, az esetleges lezárásokat, valamint a a nem előírt, úgynevezett diszkrecionális proszociális magatartásokat (például adományozás a jótékonysági szervezetek számára). A szabályok betartási hajlandósága azonban nagyon eltérő az embereknél.
Az új tanulmányban a kutatók olyan tényezőket vizsgáltak, amelyek magyarázhatják ezeket a viselkedésbeli különbségeket. 2020 áprilisában és májusában egy online felmérés segítségével gyűjtöttek adatokat (szociodemográfiai információk, COVID-19 tapasztalatok, erkölcsi alapelvek, a kormányba és más állampolgárokba vetett bizalom, a COVID-19 megelőző intézkedések betartásának fontossága).
A 23 ország 6948 résztvevője által kitöltött kérdőív összesített eredményekből kiderült, hogy a járvánnyal kapcsolatos információk nyilvánosságra hozatala, valamint a megelőző intézkedések betartására és a diszkrecionális proszociális magatartásokra vonatkozó egyéni hajlandóság között nem volt jelentős összefüggés. Minél többen támogatták az adott országban a méltányosság és a gondoskodás erkölcsi elveit, annál inkább hajlandóak bízni a tudományban, és annál valószínűbb, hogy mind a COVID-19-hez kapcsolódó előírt, mind diszkrecionális magatartást tanúsítják.
