Régóta ismert, hogy a vérnyomás egészséges tartományon belül tartása segít megelőzni a szívrohamot és a szélütést, sőt a kisebb agyi artériák károsodását is.
Egy, az 1980-as évek végén indult hosszú távú kutatási projekt, amely több mint 25 évig követte az önkénteseket, egy új kockázatot tárt fel: a magas vérnyomásban szenvedők középkorú embereknél nagyobb mértékben csökkentek a kulcsfontosságú gondolkodási készségek a későbbi életük során, mint a normál vérnyomásértékekkel rendelkezők esetében.
A tudósok összehasonlították a vizsgálatban résztvevők vérnyomásméréseit (az elsőt 48 és 67 éves koruk között végezték) három, a vizsgálat során többször elvégzett gondolkodási készségteszt eredményeivel.
Bár a több mint 15 000 felnőtt résztvevők közötti különbség csekély volt, és a legtöbb ember számára ez nem lenne jelentős mértékű kognitív hanyatlás ahhoz, hogy észrevegye a különbséget, de elegendő lehet az enyhe kognitív károsodás vagy demencia diagnózisához. További eredmény, hogy a gondolkodás sebessége és a tervezési készség szenvedett leginkább kárt. A magas vérnyomás két kulcsfontosságú gondolkodási képesség lelassulásával függött össze a legszorosabban:
- mentális feldolgozási sebesség – milyen gyorsan tud megoldani egy matematikai feladatot vagy megérti a bonyolult utasításokat (például trükkös útbaigazításokat)
- vezetői funkció – milyen jól tud tervezni, szervezni, megjegyezni a részleteket és beosztani az idejét.
A magas vérnyomás a normálisnál magasabb csökkenésekkel járt. A 25 év alatt szinte mindenkinél a homályos gondolkodás és a memóriavesztés jelei mutatkoztak. A középkorú hipertóniában szenvedőknél azonban 6,5 százalékkal meredekebb volt a csökkenés a 70-es, 80-as és 90-es éveikben.
A vérnyomás rendszeres ellenőrzése és megfelelő kezelése azonban segített. Azok az emberek, akiknek középkorukban magas vérnyomásuk volt, és gyógyszeres kezeléssel kontrollálták azt, jobb eredményeket értek el az agyteszteken, mint azok, akiknek a vérnyomását nem sikerült beállítani.
