A gekkók olyan kicsi vagy közepes méretű gyíkfélék, melyeket sokan előszeretettel tartanak háziállatként otthonaikban.
A vadon élő példányok a mérsékelt övezeti és a trópusi éghajlatú területeket szeretik, rengeteg helyen megtalálhatóak szerte a világon, így az esőerdőktől elkezdve a hegyvidékeken át a sziklás sivatagokig. Több, mint kétezer fajtájuk ismert, a háziállatként tartottak közül a legnépszerűbb a leopárdgekkó.
A leopárdgekkó jellemzői
Ez a hüllőfajta fiatalkorában körülbelül 10 centi hosszú, a kifejlett nőstények a 17-20, míg a hímek a 20-25 centimétert is elérhetik. Táplálásuk tekintetében fontos megjegyezni, hogy nem esznek növényeket, ezért akiknek gondot okoz az élő rovarokkal való táplálás, annak nem ajánljuk ezt a kisállatot. Tücsköt, kukacot, csótányt, viaszmoly lárvákat adhatunk nekik, fiatalabb korukban naponta etessük őket, idősebb korukban hetente egy-két alkalommal – a pontos adagokról érdemes megkérdezni a kisállatkereskedés dolgozóit annak érdekében, hogy a megfelelő ásványianyag bevitel meglegyen a számukra. Átlagosan 6-10 évig élnek, de megeshet, hogy ennél hosszabb ideig is, így olyan emberek válasszák, akik képesek hosszú távon, megfelelően gondoskodni róluk. Más fajtákkal ellentétben a leopárdgekkónak van szemhéja, de nincsenek ragadós ujjai.
Hol tartsuk?
Ha több gekkót szeretnénk tartani, rendkívül fontos, hogy csak egy hím legyen köztük, mert ha több lenne, a dominánsabb hím a másik nyomába eredhet. A párban való tartás előtt pedig azt is át kell gondolni, hogy tudunk-e majd mit kezdeni az utódokkal. Egy 40x40x50-es, elöl nyíló terrárium elégséges lehet két gekkó tartására, és helyezzünk el bennük sok élő növényt, ágakat, például bambuszt. Telepítsünk bele párásítókészüléket és UV-lámpát is a megfelelő körülmények fenntartásáért. Legyenek benne rejtekhelyek is, ahová elbújhatnak, illetve spricceljünk be gyakran vizet a terráriumba, mert azt nagyon szeretik. A legalacsonyabb hőmérsékletű ponton legalább 26 fok legyen, a terrárium legmelegebb pontján pedig 30 fok felett.
