A szavaink eszközök, melyek éppoly alkalmasak egy párkapcsolat építésére, mint rombolására. Éppen ezért fontos tudatosan alkalmazni őket – erre tanít meg az EMK módszer.

Azaz az erőszakmentes kommunikáció, melyet Marshall Rosenberg amerikai klinikai pszichológus dolgozott ki azzal a céllal, hogy az emberek nagyobb együttérzéssel és őszinte önkifejezéssel találják meg az utat egymáshoz.

Forrás: unsplash.com

Vádaskodás helyett nyílt érzelemnyilvánítás

Te soha nem kezdeményezel!” - dobálózunk oly gyakran ehhez hasonló mondatokkal, mely a súlyos önbecsülésre mért ütéseken kívül még soha, egyetlen párkapcsolatban sem vezetett valódi eredményre. A másik fél kritizálása és minősítése helyett inkább azt mondjuk, hogy „többször szeretnék együtt lenni veled”, ezzel kommunikálva a saját érzéseinket, mely máris egy kiindulási alapot ad a probléma megoldására.

A jót emeljük ki, ne a rosszat!

A legjobb párkapcsolatok is képesek elindulni egy lefelé ívelő spirálon és idővel zátonyra futni, amennyiben figyelmünket partnerünk „rossz” szokásaira fókuszáljuk és ezt állandó jelleggel szóvá is tesszük: „Megint úgy értél hozzám, ahogy nem szeretem!” A negatívumok kiemelése helyett üdvözítőbb a pozitív megerősítésre helyezni a hangsúlyt – „szeretem, mikor a hajamba túrsz” -, ezzel építve partnerünk önbizalmát, mely kamatostul meg fog számunkra térülni!

Konkrét kérések megfogalmazása

Ha egy átbeszélgetett éjszaka után még mindig rendszeresen felmerül ugyanaz a - nem éppen kedvező - szituáció, érdemes elgondolkoznunk rajta, vajon elég konkrét kéréseket fogalmaztunk-e meg párunk számára. A „szeretném, ha a mentruációd alatt is lenne valami” kérdőjelek tömkelegét és bizonytalanságot hagy maga után, a felelősség teljes áthárításával. Azonban erre válaszul egyetlen rövidke kérdés ajtókat nyithat meg egymás felé: „És mi legyen az a valami?”

Borítókép forrása: unsplash.com