Magyarországon a szív-és érrendszeri betegségek okozzák a legtöbb halálesetet.

A szív-és érrendszeri betegségek mind a fejlett, mind a fejlődő országokban jelentős népegészségügyi problémának számítanak, amelyek férfiakban már fiatal korban is, de 50 év felett mindkét nemben egyaránt előfordul. Mind az idő előtti halálozás következtében elvesztett, mind a károsodott egészségi állapotban leélt életévek száma magas.

Kialakulásában az egyéni életmódbeli kockázati tényezőknek kiemelt szerepük van, a kockázat csökkentésével a halálozások gyakorisága kb. 50%-a megelőzhető lenne.

A szív- és érrendszeri megbetegedések fő befolyásolható kockázati tényezői közé tartozik a magasvérnyomás-betegség, a magas LDL-és trigliceridszint, a dohányzás, az egészségtelen táplálkozás, a cukorbetegség, az aktív és passzív dohányzás, valamint a mozgásszegény életmód. Közös jellemzőjük, hogy gyakoriak az adott populációban, mindegyikük független egymástól, illetve kezelésük vagy megelőzésük jelentősen csökkenti a betegség kialakulásának kockázatát.

Nem befolyásolható kockázati tényezői az idősebb életkor, a nem, a rassz, a genetikai diszpozíció, az alkoholizmus, a lipoproteinek, a balkamra hipertrófiája és bizonyos gyógyszerek (például fogamzásgátló) rendszeres szedése.

szivberegseg_gyogyszer_szivinfarktus
Forrás: pixabay.com

Az újabb kockázati tényezők közé sorolható a magas homociszteinszint, az inflammáció (magas C-reaktív proteinszint) és a véralvadási zavarok.

Emellett azonban még számos tényező is befolyásolhatja a kialakulásukat (például szegénység, alacsony iskolázottsági szint, mentális betegségek).

Borítókép forrása: pixabay.com
 
Neked ajánljuk

6 meglepő mód, ahogy az alkohol befolyásolja az egészségét

Az alkohol egészségre gyakorolt ​​hatásának egy része jól ismert, mások azonban meglepők lehetnek. Van hat kevésbé ismert hatás, amelyet az alkohol gyakorol a szervezetre.