A fenntartható táplálkozást illetően plusz motiváció, hogy általában ami jót tesz a bolygónak, az jót tesz az egészségünknek is.
Húsfogyasztás
Nem arról van szó, hogy mindenki legyen vegán, sőt a húsfogyasztásnak helye van az egészséges vegyes táplálkozásban, de a mindennapi (akár többszöri) húsfogyasztás nem feltétlenül a legjobb választás. Különösen a vörös húsok gyakori fogyasztása nem kedvező. Egyrészt növeli a koleszterin és az egyéb vérzsírok szintjét, terheli a keringést és több daganatfajta kialakulásának is rizikófaktora (például vastagbélrák). Környezeti szempontból kifejezetten kedvezőtlen.
Jelenleg a Földön a megművelhető földterület 70%-án állattenyésztés zajlik (legelők), illetve az állatok számára takarmánynövényeket termesztenek rajta. Közben az emberiség kalóriafogyasztásának csupán 17%-a származik állati eredetű élelmiszerből és 83%-a növényiből. Az összefehérjefogyasztásunk harmada származik húsból és tejtermékekből. Ez nem túl gazdaságos.
Szintén az állattenyésztés a fő oka az óriási erdőirtásoknak, különösen Latin-Amerikában, ahol a korábbi erdőterületek 70%-át már az állattartók uralják (és kivágták a fákat, mert kell az állatoknak a hely). Az emberi fogyasztásra alkalmas édesvízkészlet mintegy 8%-át használja fel az állattenyésztés.
Helyi és szezonális élelmiszerek
Minél messzebbről érkezik az élelmiszer a tányérunkra, annál nagyobb az ún. ökolábnyoma, annál megterhelőbb a környezet számára. Például egy egzotikus gyümölcsöt gyakran még éretlen állapotában szednek le, különböző vegyszerekkel kezelik, hogy a hosszú szállítás során ne menjen tönkre. A hosszú, gyakran szó szerint a fél világot átszelő utaztatás során jelentős károsanyag-kibocsátással lehet számolni. Ezzel szemben, ha a közelünkben termett, lehetőleg helyi termelőtől veszünk árut, ilyenek miatt nem kell aggódnunk. Ráadásul mivel nem kell túl korán leszedni a termést, teljesen éretten, maximális vitamin és ásványi anyag tartalommal teli gyümölcsöt és zöldséget vásárolhatunk.
Kevesebb csomagolóanyag
Az élelmiszerbiztonság szempontjából a csomagolások nagy része indokolt. Ugyanakkor számos esetben teljesen feleslegesen vannak befóliázva a termékek. A felesleges hulladék keletkezése és gyakran nem megfelelő kezelése komoly terhet ró a környezetre.
A műanyag csomagolások egészségre gyakorolt hatását még mindig vizsgálják, de egyre valószínűbb, hogy számos káros vegyület, mint például a BPA ((bisphenol A) bekerülhet a csomagolásról az élelmiszerekbe és onnan a szervezetünkbe. A BPA több szempontból lehet ártalmas, elsősorban a hormonális rendszer működési zavarait okozhatja. Egy vizsgálat szerint azoknál a nőknél, akinél magasabb BPA szintet mértek, csökkent volt a peteérés és kétszer kisebb eséllyel estek teherbe, mint akiknek alacsonyabb volt a BPA szintjük.
Egy másik vizsgálatnál pár napig a résztvevők nem fogyaszthattak csomagolt élelmiszert. A vizeletben mért BPA szint 66%-kal csökkent már 3 nap alatt. A BPA csak egy példa, számos egyéb komponens van a csomagolásokban, amelyek hatása még nem egyértelmű. Hangsúlyozzák, hogy a BPA-t illetően is – bár figyelemre méltóak az eddigi eredmények - még további vizsgálatok szükségesek a teljes bizonyosságot illetően.
Amennyiben törekszünk arra, hogy csökkentsük - amennyire a lehetőségeink engedik - a csomagolt élelmiszerek vásárlását, automatikusan kevesebb feldolgozott, félkész és kész élelmiszert (v)eszünk majd. Ezzel jelentősen tudjuk csökkenteni többek között a mesterséges adalékanyagok, a hozzáadott cukor- és sófogyasztásunkat, ami számos egészségi előnnyel jár (a só például arra érzékenyeknél emeli a vérnyomást). Talán a legegyszerűbb példa, hogy a szomjunkat inkább csapvízzel, otthon készített limonádéval, jeges teával oltsuk, és ne PET palackos üdítőkkel.
