Amennyiben émelygést érez az evés után percekben vagy néhány órán belül, akkor érdemes felkeresni egy gasztroenterológus szakorvost.
Miért lehet hányingere evés után?
Számos helyzet válthat ki hányingert, ami megnehezítheti annak pontos okának kiderítését. Néhány gyakori ok a stresszhez, az ételallergiához, az ételmérgezéshez, a gyógyszerek nem kívánt mellékhatásaihoz, a túl sok étrend-kiegészítő vagy vitamin szedéséhez vagy a terhességhez kapcsolódik. Az epehólyag-, máj- vagy hasnyálmirigy-betegség, illetve a cukorbetegség és a pajzsmirigy-betegségek is hozzájárulhatnak a rosszulléthez, miután elfogyasztotta a kedvenc ételeit.
Az étkezés utáni hányinger leggyakoribb okai
Vírusos vagy bakteriális emésztőrendszeri fertőzés – Ebben az esetben közvetlenül az étkezés után hányingert tapasztalhat, amely általában 24-48 óráig tart, de valószínűleg számos egyéb tünetet is előfordulhat, például láz, izom- és ízületi fájdalmak. Ez gyorsan jelentkezik, és általában magától elmúlik.
Ételmérgezés - Ez akkor fordulhat elő, ha például túl sokáig hagyja az ételt (például húst vagy tejterméket) nem megfelelő hőfokon. Az ételmérgezés hirtelen jelentkezik. Szerencsére az ételmérgezés okozta hányinger is magától elmúlik. A hányás vagy hasmenés ez esetben nem rossz – ez a szervezet módszere arra, hogy megszabaduljon a károsító anyagoktól, például a kórokozóktól és a méreganyagoktól, mielőtt felszívódnának.
Ételallergia - A legtöbb esetben, amikor először tapasztal ételallergiát, enyhe tünetei lehetnek. Minden ezt követő epizód intenzívebb reakciót (például kiütés, hideg és nyirkos érzés, vérnyomásesés, szapora szívverés, a szem és a torok duzzanata az émelygés mellett) válthat ki.
Stressz és szorongás - Az ok, amiért olyan fizikai tüneteket tapasztalhat, mint az émelygés, az agy „harcolj vagy menekülj” válaszreakciója. Ez rengeteg hormont juttat a véráramba, ami erre a reakcióra kényszeríti a szervezetet.
Savas reflux - Röviddel evés után gyomorégést tapasztalhat, különösen, ha fűszeres, zsíros vagy nehéz ételt evett. Ez az égő érzés a mellkas felső részén és a torokban néha hányingert is okozhat.
Irritábilis bél szindróma - Ha irritábilis bélszindrómában (IBS) szenved, problémái lehetnek a széklet belekben történő mozgatásával. Túl gyorsan vagy lassan mozoghat, még akkor is, ha a vastagbél szerkezetileg normális. Ha a széklet tovább marad a vastagbélben, akkor az émelygés súlyosbodhat.
Túlevés - Ha a gyomra tele van, de tovább folytatja az evést, hányingere lesz. A túlevés általában akkor fordulhat elő, ha „unatkozva” eszünk. Ezt elkerülheti, ha időt szán a rendszeres étkezésre.
Gyógyszerek - Egyes gyógyszerek, például a neurológiai gyógyszerek, a rohamellenes gyógyszerek, a cukorbetegség elleni gyógyszerek és a hangulatmódosító gyógyszerek befolyásolhatják az étvágyat, és végül hányingerhez vezethetnek.
Cukorbetegség - A túl magas vagy túl alacsony vércukorszint hányingert is okozhat.
Epehólyag-betegség - Az epehólyagjának köszönheti, hogy képes megenni mindazokat a zsíros ételeket, amelyeket szeret. A máj által létrehozott epeváladék az epehólyagban tárolódik. Az epehólyag ezután felszabadítja az epét, hogy lebontsa a zsíros ételeket. Ha epehólyag-betegségben szenved, ez a fontos folyamat megszakadhat, hányingerhez és egyéb tünetekhez vezetve. Ha epehólyag-betegsége van, 15-20 perccel étkezés után hányingert tapasztalhat, és ez általában hasi fájdalommal, hasmenéssel, a széklet színének megváltozásával és néha megmagyarázhatatlan fogyással jár.
Hasnyálmirigy-gyulladás - Ez az állapot epekő, alkoholfogyasztás, autoimmun betegségek és egyéb okok következtében fordulhat elő. A hasnyálmirigy enzimeket hoz létre a táplálék lebontására. Minden alkalommal, amikor eszik, de a hasnyálmirigye gyulladt vagy sérült, előfordulhat, hogy nem termel elegendő enzimet a munka elvégzéséhez. A hasnyálmirigy rendellenességei hasi fájdalmat, hányingert, hasmenést és megmagyarázhatatlan súlycsökkenést okozhatnak.
Krónikus mesenterialis ischaemia - Ez az állapot akkor alakul ki, ha az emésztőszervek véráramlása károsodik. Ezt okozhatja a plakk felhalmozódása az artériákban vagy az artériák megkeményedése, valamint a krónikus alacsony vérnyomás és az artériás gyulladás. Azok esetében nagyobb a kockázata ennek az állapotnak, akik idősebbek és korábban dohányoztak, magas a koleszterinszintjük vagy egyéb érrendszeri rendellenességük (például koszorúér-betegség vagy perifériás érbetegség) van.
Borítókép forrása: Shutterstock / PuzzlePix
