A laktózt nagyon sok helyen alkalmazzák adalékanyagként, hordozóként, eszünkbe sem jut, hogy például egy gyógyszeresdobozon keressük az összetevők között.
A tejcukor (laktóz) két egyszerű cukorból (glükózból és a galaktózból) felépülő szénhidrát. A táplálékkal elfogyasztott laktóz emésztése a vékonybélben történik, ahol a laktáz enzim egyszerű cukrokká bontja, amelyek így már fel tudnak szívódni. A kor előrehaladtával a szervezetünkben található laktáz enzim aktivitása csökken.
Abban az esetben, ha a laktáz enzim hiánya vagy csökkent termelődése áll fenn, a tejcukor lebontatlanul érkezik meg a vastagbélbe. Az itt található, a normál bélflórát alkotó bélbaktériumok bontják el végül rövid szénláncú zsírsavakká és gázokká (szén-dioxid, hidrogén, metán, kénhidrogén). Főleg ez utóbbi miatt érzékeljük a jellemtő tüneteket: a puffadást, a görcsös hasi fájdalmat, a fokozott gázképződést és a hasmenést.
Mivel a laktáz enzim a vékonybélben termelődik, a belet érintő betegségekhez, állapotokhoz, felszívódási zavarokhoz is társulhat. Gyakori a vékonybél gyulladása esetén, gyulladásos bélbetegségekben, cöliákiában, de minden bélnyárkahártyát érintő fertőzéses megbetegedésben is.
Előfordulása
Gyakorisága 7-20% körüli világszerte, de földrajzilag jelentős különbségek vannak. Az afrikai és ázsiai népcsoportok között akár 90%-os is lehet az előfordulása. Magyarországon a felnőtt lakosság közel harmadánál jelentkeznek gyomor-bélrendszeri tünetek minimális, illetve kis mennyiségű tejtermék fogyasztása esetén.
Diagnosztizálása
Az egyik lehetséges módja a tejcukor érzékenység megállapításának az úgynevezett hidrogén-kilégzési teszt. Ennek során 12 órás éhezést és a nulladik perces mérést követően 50 g laktózt tartalmazó folyadékot itatnak a klienssel, majd 30 percenként mérik a kilélegezett levegő hidrogéngáz koncentrációját.
Emellett hasznos lehet a táplálkozási napló vezetése is, mert óriási eltérések vannak az egyéni tolerancia tekintetében. Vannak olyan betegek, akik bizonyos mennyiségű laktózt el tudnak fogyasztani (például egy joghurtot vagy pár szelet sajtot), míg mások a legminimálisabb mennyiségtől is produkálják a kellemetlen tüneteket.
A legtöbben azonban tolerálnak bizonyos mennyiségű tejterméket, főleg savanyított tejtermékeket, tehéntúrót, érett sajtokat. Jó tudni, hogy nem kell lemondani teljesen a tejtermékekről, egyrészt mindenből elérhető laktózmentes változat, másrészt például a hosszan érlelt sajtok (ementáli típusúak) eleve laktózmentesnek számítanak, ugyanis az érés során az erjesztő baktériumok „kieszik” a tejcukrot a sajtból. A savanyított tejtermékek tejcukortartalma a beoltott mikroorganizmusoknak köszönhetően 20–40%-kal kevesebb, mint a sima tejé.
Éppen ezért, mivel a helyettesítés könnyen megoldható, nem kell lemondanunk a tejtermékekről, hiszen ezek a kalcium elsődleges forrásai.
Olvassuk el a termékcímkét!
Az élelmiszercímkén fel kell tüntetni, ha laktózt tartalmaz. Jogszabályban rögzített az a határérték (0,1 g / 100 g vagy a 0,1 g/100 cm3), amely alatti tejcukortartalom biztosan nem tünetprovokáló a laktózérzékenyek számára, így ezek a termékek laktózmentesnek tekinthetők.
A laktózmentes termékek vásárlása mellett a másik lehetőség, ha laktáz enzimet (gyógyszertárban kapható) fogyasztunk a tej- vagy tejterméktartalmú ételek fogyasztásakor.
A tej és tejtermékeken kívül számos élelmiszerben megtalálható a laktóz, ezért mindig olvassuk el az élelmiszercímkét! Előfordul adalékanyagként gabonapelyhekben, müzlikben, péksüteményekben, kényelmi termékekben (félkész és késztermékek), de még a felvágottakban is.
Fontos tudni, hogy mivel a laktóz kiváló „hordozóanyag”, ezért a gyógyszeripar is előszeretettel használja, számos gyógyszerben és étrendkiegészítőben megtalálható.
