A gyakori haspuffadás általában valamilyen krónikus alapbetegséghez kapcsolódik vagy az irritábilis bél szindróma (IBS) van a hátterében.

A haspuffadás olyan állapot, amikor a hasunkat teltnek és feszesnek érezzük, gyakran a gázok miatt. A puffadás egyik leggyakoribb oka a székrekedés. Bár a szokásosnál kevesebb bélmozgás a székrekedés tünete, akkor is előfordulhat, ha rendszeres a bélmozgás, így sokan nem is tudják, hogy székrekedésük van. A székrekedés hozzájárulhat a hasi fájdalomhoz és a haspuffadáshoz. Minél tovább van a széklet a vastagbélben, annál több idő kell a baktériumoknak erjeszteni azt a béltartalmat, ami ott van. Emiatt több gáz termelődik, és így sokkal puffadtabbnak érezzük magunkat.

A székrekedésen kívül a haspuffadás egyéb okai a következők lehetnek:

  • Bélérzékenység: Az IBS-ben szenvedők rendkívül érzékenyek lehetnek a gázokra, amelyek fájdalmat, görcsöket és hasmenést okozhatnak.
  • Vékonybél baktériumok elszaporodása: Az egészséges emberek többségének viszonylag kevés baktérium van a vékonybelében. Azoknak az embereknek a vékonybelében, akiknél bélműtétet végeztek és/vagy IBS-ben szenvednek, nagyobb valószínűséggel szaporodnak el a baktériumok, amelyek puffadást okozhatnak.
  • Gasztroparézis: Ez az állapot késleltetett gyomorürülést okoz, amely puffadást, hányingert és akár bélelzáródást okozhat. A nőknek négyszer nagyobb az esélyük a gasztroparézisre, mint a férfiaknak, és a cukorbetegek is gyakran szenvednek emiatt.
  • Nőgyógyászati ​​állapotok: Néha a petefészek vagy a méh betegségei puffadást okozhatnak. Minden felnőtt nő számára ajánlott az évenkénti nőgyógyászati- és kismedencei vizsgálat.
haspuffadás
Forrás: Shutterstock / PuzzlePix

Hogyan lehet megelőzni a puffadást?

Jellemzően a gáz és a puffadás megelőzésének első kezelési iránya az étrend megváltoztatása. Kutatások kimutatták, hogy az alacsony fermentálhatóságú oligoszacharidok, diszacharidok, monoszacharidok és poliolok (FODMAP) diéta csökkentheti a gázképződést és az IBS tüneteit. Az alacsony FODMAP diéta elkerüli az erjeszthető, gáztermelő élelmiszer-összetevőket, például:

  • oligoszacharidok, amelyek búzában, hagymában, fokhagymában, hüvelyesekben és babokban találhatók
  • diszacharidok, például tejben lévő laktóz, joghurt és fagylalt
  • monoszacharidok, beleértve a fruktózt (a mézben található cukortípus), almát és körtét
  • olyan élelmiszerekben található poliolok vagy cukoralkoholok, mint a barack, a nektarin, a szilva és a karfiol, valamint sok rágógumi és cukorka.

A vékonybél nem mindig szívja fel teljesen ezeket a szénhidrátokat, hanem a vastagbélbe juttatja őket, ahol a baktériumok erjesztik és gázt termelnek. Nem minden FODMAP élelmiszer okoz puffadást, ezért érdemes azzal kezdeni, hogy mindet eltávolítjuk az étrendünkből, majd lassanként egyesével újra fogyasztani kezdjük. Ezzel a módszerrel pontosan meghatározhatók a problémás élelmiszerek.

Hosszú távon a puffadás megelőzésének kulcsa a kiváltó ok megtalálása. Ha az enyhe székrekedés a probléma, akkor a rostokban gazdag étrend, a bőséges vízfogyasztás és a testmozgás segíthet, de ezek nem mindig működnek krónikus székrekedés esetén. A krónikus székrekedés és egyéb állapotok (például IBS, gasztroparézis) orvosi kezelést igényelnek.

Borítókép forrása: Shutterstock / PuzzlePix
 
Neked ajánljuk

A bakteriális vaginózis veszélyei a terhességben (x)

Babára, mamára is veszélyes lehet a bakteriális hüvelyfertőzés. A bőséges, halszagú folyással járó gyulladással mindenképpen keressünk fel szakorvost, és törekedjünk a meggyengült hüvelyflóránk helyreállítására.