Érdemes rendszeresen fogyasztani belőlük minél többfélét és minél többféleképpen elkészítve. Hihetetlen gazdag élelmiszercsoport, aminek több jótékony hatása van az egészségünkre.
A pillangósvirágúak családjába tartozó egynyári növények között találjuk a babot, borsót, lencsét, csicseriborsót. Kiszárítva rendkívül jól tárolhatóak, ezért régen főleg télen fogyasztották. Fehérjetartalmuk kimagasló a növényi eredetű fehérjeforrások között, bár nem mondhatóak teljesértékűnek, mint az állati eredetű fehérjék, mivel bizonyos aminosavakból (metionin) kevesebbet tartalmaznak (vagy épp hiányzik belőlük). Általában gazdagok B-vitaminokban (például B6), folátban, kalciumban, foszforban, vasban (bár ennek a hasznosulása igen rossz hatásfokú) és magnéziumban.
Rosttartalmuk igen magas, ezért nagyon jó hatásuk van a gyomor- és bélrendszerre (csökkenti a bélrák kialakulásának kockázatát) és kedvezően befolyásolhatják a vér koleszterinszintjét is. Fontos, hogy sokaknál panaszt okoz az emésztésük, gázképződéssel, puffadással járhat a fogyasztásuk. Ezt el lehet kerülni hosszas áztatással (az áztatóvizet cserélni kell többször), a fedő nélküli főzéssel, és ha a recept engedi, érdemes köményt használni melléjük fűszerként, de van, aki a főzővízbe szórt kis mennyiségű szódabikarbónára esküszik.
A csicseriborsó elsősorban a Közel-Keleten és a mediterrán országokban népszerű alapélelmiszer, de napjainkban itthon is hódít hummuszként vagy falafelként. Amennyiben otthon készítenénk belőle valami finomat, a száraz csicseriborsót érdemes hosszabb időre beáztatni, a konzerv változatnál erre nincs szükség. Snack-ként akár sütőben is megsüthetjük, ízlés szerint fűszerezzük. A lehetőségek száma tehát végtelen.
Bármilyen hüvelyesből lehet készíteni levest, főzeléket, sőt zöldségkrémet is. Érdemes kipróbálni a hummusz mellett a babpástétomot, a zöldborsókrémet (mentával különösen finom) vagy például a sárgaborsóból készülő „fava”-t, ami egy tradicionális görög zöldségkrém.
