Ha valaha is érzett már az étkezés után hányingert vagy remegést, vagy esetleg izzadni kezdett, akkor előfordulhat, hogy reaktív hipoglikémiát tapasztalt.
Mi a reaktív hipoglikémia?
A reaktív hipoglikémia akkor fordul elő, ha az étkezés után alacsony vércukorszintet tapasztal. Ez általában körülbelül 2 órával étkezés után következik be, és néha akár 4 órával étkezés után is jelentkezhet.
Fontos megjegyezni, hogy ez különbözik a hipoglikémiától. A hipoglikémia az éhgyomri állapothoz kapcsolódik, amikor hosszabb ideig nem eszik semmit és a vércukorszint természetesen a normál tartomány alá esik. Azok, akik cukorbetegek vagy csökkent éhomi glükózszinttel rendelkeznek, hajlamosabbak a hipoglikémiára.
A reaktív hipoglikémia tünetei
Bár a reaktív hipoglikémia különbözik a hipoglikémiától, hasonló tüneteket mutat, beleértve az alábbiakat:
- remegés
- izzadás és hidegrázás
- szédülés
- gyorsabb pulzusszám
- fejfájás
- éhség
- hányinger
- idegesség vagy ingerlékenység
- gyengeség.
Mi okozza a reaktív hipoglikémiát?
Ismert, hogy mi váltja ki a hipoglikémiát, a reaktív hipoglikémia oka továbbra is rejtély, bár az alkoholfogyasztás és a magas cukorbevitel egyeseknél potenciális kiváltó ok lehet.
Általában az egyszerű szénhidráttartalmú élelmiszerek, mint például a fehér rizs, a fehérlisztből készült tészta és kenyérfélék, a burgonya és a sütemények vezethetnek ehhez a reakcióhoz. Mivel ezek az élelmiszerek gyorsan lebomlanak és glükózzá emésztődnek, gyors „kiugrást” okoznak a vércukorszintben, ami aztán ugyanolyan gyorsan lecsökken, és hajlamossá tesz a reaktív hipoglikémiára.
Természetes gyógymódok a reaktív hipoglikémia kezelésére
Először is, a reaktív hipoglikémiát kiváltó élelmiszerek visszaszorítása nagy lépés a rendszeres előfordulás megelőzése érdekében. Emellett ugyanolyan fontos az is, hogy az étrend olyan ételeket is tartalmazzon, amelyek alacsony glikémiás indexűek (például bab, csicseriborsó, vadrizs, zabpehely, árpa, édesburgonya, sütőtök, hüvelyesek, brokkoli, kelbimbó, káposzta, karfiol). Utóbbiak a vércukorszint fokozatos emelkedését és fokozatos csökkenését idézik elő, szemben a kiugrásokkal. Szintén fontos, hogy az összetett szénhidrátokat fehérje- és egészséges zsírforrással (például sovány hús, hal, alacsony zsírtartalmú tejtermékek, tojás) párosítsa. Ha hozzáadja ezeket, még tovább lassítja a szervezet szénhidrát-emésztését, megakadályozva ezzel a kiugrást.