A köldöksérv leragasztása azon az elven nyugszik, hogy így a fizikai akadálynál fogva a béltartalom nem képes kitüremkedni a köldökön – vagyis a sérvkapun -, illetve így a hasfalon lévő lyuk is gyorsabban gyógyul. Azonban ez az évtizedek óta gyakorolt nép gyógymód több veszélyt is rejt magában.

Mi történik a leragasztás során?

A ragasztó kellemetlen, húzó érzéssel jár a csecsemő számára, mely zavarhatja őt a mozgásban, hason fekvésben. Mivel a bőrük rendkívül érzékeny, a ragasztó alatti bőrrész könnyen felázik, vagy éppen a feltépés okoz apró sérüléseket. A még gyógyulásban lévő bőrrész így képtelen szellőzni, a köldöknél összegyűlik a váladék és a kosz, ami hosszútávon nemhogy nem segít, sokkal inkább árt. Hiszen melegágyává válik a bőrfertőzéseknek, bőrgyulladásnak, illetve sarjszövet-képződés is kialakulhat.

baba-mama köldöksérv leragasztás
Forrás: Shutterstock / PuzzlePix

A legtöbb, amit tehetünk: türelemmel várunk

Habár újdonsült szülőként aggodalomra adhat okot a kitüremkedő köldök látványa, amit érthető módon mielőbb kezelni szeretnénk, a legtöbbet mégis azzal tehetjük, ha hagyjuk, hogy az öngyógyító folyamatok végezzék a dolgukat. A ragasztással esetleg csupán minimálisan gyorsíthatjuk a folyamatot, de a köldöksérv 5 éves korig magától is, spontán visszahúzódik. Műteni pedig kizárólag olyan esetekben indokolt, amikor a dudor extrém méreteket ölt, vagy panaszt okoz a gyermeknél.

Borítókép forrása: Shutterstock / PuzzlePix