A meningeoma a leggyakoribb agydaganat, amely az összes agydaganat körülbelül 30 százalékát teszi ki. Általában jóindulatú, akár hosszú évekig is tünetmentes lehet, és csak a nagyobb méter elérése után okoz ijesztőbb tüneteket. Mérete vagy elhelyezkedése miatt lehet szükség műtétre, de az esetek 90 százalékában nem újul ki, ha teljesen eltávolítják.
Különböző helyeken növekedhetnek
A meningeoma az agyat és a gerincvelőt védő burok, vagyis az agyhártya sejtjeiből származik. Előfordulhat az agyban és a háti gerincvelő területén, de kialakulhat a nyaki és ágyéki szakaszon is.
Tünetei a méretétől és a helyétől függenek
A legtöbb agydaganat tünete ugyan megegyezik, de nem minden daganat rosszindulatú. A meningeoma tipikus agydaganatos tünetekkel, például fejfájással, látási problémákkal vagy görcsrohamokkal jár. Bár a fejfájás – még ha súlyos is - önmagában csak ritkán a meningeoma vagy bármely más agydaganat tünete. A nagyobb méretű meningeomák akadályozhatják a gerincvelői folyadék áramlását, növelve az „agyi víz” mennyiségét, ezáltal járás- és memóriaproblémákat okozhat. A daganat - elhelyezkedésétől függően - befolyásolhatja a szaglást, a látást, a hallást vagy akár az agyalapi mirigy működését is.
Általában véletlenül diagnosztizálják
A meningeomát gyakran akkor fedezi fel az orvos a CT-n vagy az MRI-n, amikor a beteget más okból vizsgálja, például fejsérülés vagy valamilyen neurológiai probléma miatt. A diagnózist követően további vizsgálatokra lehet szükség annak eldöntése érdekében, hogy csak megfigyelésre, műtétre vagy egyéb kezelésre van-e szükség.
A legtöbb meningeoma nem terjed
A meningeoma – akkor is, ha nagyobb méretű - általában jóindulatú. Ez azt jelenti, hogy a tumorsejtek valószínűleg nem terjednek át a test más részeire. Ennek ellenére évekig lassan növekedhetnek anélkül, hogy bármilyen problémát okoznának.
Nem mindig kell műteni
Ha a meningeoma kisebb méretű és nem okoz tüneteket, elég lehet a rendszeres orvosi megfigyelése rendszeres MRI vizsgálattal. Ha nagyobb méretű és/vagy tüneteket okoz, szükség van a műtéti eltávolításra. Teljes eltávolítás esetén azonban a kiújulás kockázata nagyon alacsony.
